Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 30. (Budapest,1967)
KISS ÁKOS: Két római császárkori oszlopfő
KÉT RÓMAI CSÁSZÁRKORI OSZLOPFŐ A jelen dolgozat a római császárkor építészeti hagyatékának két emlékét ismerteti; közülük az egyik a hellenisztikus Kelet alkotása Ephesosból, a másik pedig Róma város művészetének terméke. Az ephesosi fejezet a századfordulóval került Magyarországra (2 — 4. kép). 1 A márvány oszlopfő fordított harang alakú kalathosa jól látható, annak kihajló pereme függélyesen metszett. Alul két egymás feletti sorban nyolc-nyolc éles, hegyes csipkézetű, mélyen rovátkolt, hegyeivel ívelten kihajló akanthuslevél borítja, kaulisát — előnézetben kettő látszik —, egy a levélsorok fölé növő harmadik hasonló akanthuslevélsor övezi. Innen nőnek ki a középen közel köralakot formáló, a sarkok felé viszont elnyúltabban hajló kettős csigaívek. E vékonyas ívtagok középső visszahajló érintkezései alatt még egy-egy egyszerű szívlevelet is megfigyelhetünk. A kalathos felett homorúan ívelt oldalú négyzetes abacuslap ül ; ennek oldala egyszeri hornyolattal profilált, középen egy-egy rozettával. A csigaívek kétfelől hajlanak fel az abacuslap sarkai alá. Az oszlopfő a korinthosi díszítőstílus körében kifejlődött fejezetek keleti-hellenisztikus csoportjából való. Ha a korinthosi, vagy korinthizáló fejezetek nehezen áttekinthető sűrűjében végigtekintünk, úgy fejezetünk hasonlóit már első pillanatra az Adria vonalától keletre, az éles csipkézetű merev leveles, absztrahálóbb jellegű hellenisztikus oszlopfők világában találhatjuk meg. Ephesosi előkerülési helye figyelmünket egyébként is a Kelet, közelebbről Kisázsia felé irányítja. A fejezet merev, jégvirágszerű, éles csipkézetű levélzete a keleti növényi díszítőstílusnak mindvégig jellemzője maradt, sőt a kései időszakban, a IV. századtól ez az absztrakt, inkább mély, keskeny furataival, fény-árnyék sajátosságaival ható kemény formázás terjedt el a nyugati területeken is, ez lett a bizánci építőstílus akanthusrendszereinek a fő előképe, s a román kor antikizálásának egyik erős közvetítője is. 2 A korinthosi fejezetek általánosan elterjedt háromzónás rendszerű főformája csupán az i.e. II. században bontakozott ki ; nem érdektelen számunkra, hogy a korinthosi stílus további fejlődése éppen a kisázsiai hellenizmus területén ment végbe, az itteni díszítőművészeti eredmények lesznek majd nagy hatással az italo-római formákra is. 3 Az augustusi időszaktól kezdődően a Róma városi, itáliai művészet egyes vonásai a birodalom olyan sajátos-elsődleges kultúrtájain is kezdeményező szerephez jutottak, aminő a hellenisztikus Kelet volt; a II —III. századtól azonban a helyi sajátságok biro1 A Szépművészeti Múzeum tulajdonát képezi, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kőtárában van elhelyezve. Ltsz. 48/1900. Szentmiklósy Jenő budapesti (I. Országház u. 4.) lakos ajándékaként került a Múzeumba 1900. május 30-án, ephesosi eredetével feltüntetve. Magassága: 65, felsőátm. : 83, alsóátm. : 51 cm. 2 K ä h 1 e r, H.: Die römischen Kapitelle des Rheingebietes. Berlin, 1939. 88. 3 W e i g a n d, E.: Die Stellung Dalmatiens in der römischen Reichskunst. Strena Buliciana. Zagreb-Split, 1924. 81—82.
