Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 29. (Budapest,1966)

BALOGH JOLÁN: Német gótikus szobrok

követője faraghatta a XVI. század elején. A részletező gonddal faragott mű az átlagon jóval felül emelkedik. Lendületes felépítését régi tölgyfa talapzata, a nyolcszögű bázison emelkedő csavart oszlop, hatásosan emeli. Nürnberggel és Innsbruckkal kapcsolatos Leonhard Magt (fi532) munkássága. Magt a kevéssé ismert, szerény mesterek közé tartozik. Főként Stefan Godl műhelyében dolgozott Mühlauban, Innsbruck mellett. Famodelleket faragott Jörg Kölderer rajzai után a bronzöntéshez, Godlnak. Ezzel a munkamódszerrel

51 készült a nürnbergi SebaldusKirche bronz Madonnája (55. kép),

52 Melchior Pfinzing prépost megbízásából 1518— 1521. között. A rajzot Jörg Kölderer udvari festő készítette, a famodellt Magt faragta, végül a szobrot Godl öntötte. Magt résztvett a Godl-műhely nagy munkájában, az innsbrucki Miksa-síremlék szobordíszének az elkészítésében is. Néhány szoborhoz ő faragta a famodelleket — ismét Kölderer rajzai után — a bronzöntéshez. Ezek közül kettő a Szt. Tarsitia és a Szt. Ermelindis

53 különösen közel áll a nürnbergi bronz Madonnához, mind az alakfelépítés, mind a fejtípus tekintetében. Ugyanehhez a csoporthoz csatlakozik egy fából faragott Madonna-szobor

51 (56. kép), mely típusában mintegy a würzburgi Maria-Kapelle Madonna-szobrát

55 (1482) ismétli meg, de tükörképesen és jóval későbbi stílusban. A budapesti Madonna széles arcformái (58. kép), nehézkes felépítése, közvetlenül kapcsolódik a nürnbergi bronz Madonnához és a két innsbrucki női szenthez, a Szt. Tarsitia-hoz (57. kép) és a Szt. Ermelindis-hez. A Bambino pedig édes testvére a nürnbergi bronzszobor Bambinójának, testtartásuk, fejtípusuk szinte azonos. A budapesti szobor feltehetőleg Magt korai műve, mely időben megelőzi a nürnbergi bronzot, mivel Mária fejtípusa, redővezetése amazénál jóval gótikusabb. Nem is Kölderer renaissance rajza után, hanem régi gótikus típus nyomán készült. Magt feltehetőleg 1510 körül faraghatta. Nürnberg mellett Würzburg volt a frank terület legjelentősebb szobrászi központja. Vezető mestere Tilman Riemenschneider hatalmas munkásságot fejtett ki mind Würzburgban, mind a környékén. Múzeumunk néhány szobra a Riemenschneider-műhely szerteágazó tevékenységének jellegzetes terméke. Elsőnek Schweinsdorf templomából származó Madonna-szobrunkat (61. kép) említjük, amely 1923-ban került Múzeumunkba.

511 Jóllehet imitt-amott szó esett róla, mégis problémái nem tisztázódtak, a külföldi szakirodalom sem vett róla tudomást. 51 L ü er, H. : Technik der Bronzeplastik. Leipzig, (1903). 55. "Lutze, E. : Die Nürnberger Pfarrkirchen Sankt Sebald und Sankt Lorenz. Berlin, 1939. 37, 41. old., 11. kép. 53 O b e r h a m m e r, V. : Die Bronzestandbilder des Maximiliansgrabmals in der Hofkirche zu Innsbruck. Innsbruck, 1935,162, 164. kép (Skt. Tarsitia); 190—193. kép (Skt. Ermelindis). 51 Letét leltár: 4031. Fa, színezetlen, 129 cm magas. Állapota: a gyermek Jézus jobb lábáról egy darabka hiányzik, a bal kézben tartott jogar töredékes. Provenienciája: Iregszemcse, Kornfeld kastély. 55 Knapp, Fr. : Riemenschneider. Bielefeld—

Leipzig, 1935. 2. kép. r>(; Ltsz. 5898. Hársfa. Színezett. Magassága 114,5 cm. Színezése: kék ruha piros béléssel, arany köpeny, fehér kendő. Provenienciája: Schweinsdorf, ev. templom. (Mittelfranken, Rothenburg ob der Taubertól 5 km-nyire észak-kelet felé, a Franken-Höhe lábánál) ; 1894-ben eladták <<Rothenburger Tünchermeister Scheibenberger>>-nek (Wilhelm Dannheimer lelkész közlése 1961ben dr. Justus Bier megállapítása nyomán. — Szépművészeti Múzeum. Irattár. 546/1961.) ; Scheibenberger kiállította Rothenburg o. T. város gyűjteményében (dr. Justus Bier levelei — Irattár. 1927/845. sz.) ; Würzburg, G. H. Lockner gyűjtemény 1906-tól (1. dr. Justus Bier idézett leveleit és dr. Donner hannoveri múzeumigazgató levelét. Irattár. 1930/781. sz.); München, Georg Schwarz gyűjtemény ; 1923-ban megvásárolta Petrovics Elek főigazgató a Galerie Zernertől (Frankfurt am Main). — Irodalom: F. C.: Die Sammlung Schwarz. Kunst und Künstler. XV. 1917. 406, 407. (aus dem Besitz der Stadt Rothenburg o. T.) ; Sammlung Georg Schwarz. Bildwerke der Antike und der christlichen Epochen. Berlin, Paul Cassirer, 1917. 26. sz. (Fritz Gold-