Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 29. (Budapest,1966)
BALOGH JOLÁN: Német gótikus szobrok
kapcsolat mutatkozik a budapesti szobrok és a westfáliai Schwerte község templomából származó Mária és János apostol 35 (42 — 43. kép) között. Az utóbbiak a münsteri Landesmuseumba kerültek, a feszület ma is Schwerte templomában (ev.templom) a diadalíven függ. A két Kálvária-csoport között nagy a hasonlóság. A feszületek rokon típusúak, nem kevésbé a két mellékalak. A nyúlánk arányok, a keskeny volumenű alakfelépítés azonos, sőt jó néhány részlet is. Különösen feltűnő a hasonlóság a két Ev. Szt. János között: fejtartásuk, tekintetük, a haj faragása, mind közeli kapcsolatot árul el. A königsdorfi szobrok mintegy kiérleltebb, fejlettebb, művészileg jelentősebb változatai a Schwertebeli szobroknak. Kérdés azonban, hogy ez a kapcsolat hogyan magyarázható? Egy mester művei korai és késői korszakából? Vagy pedig a Schwerte-beli szobrok a königsdorfi mestert követő műhely-munkák? Vagy pedig közös prototípusnak egymástól független változatai? Az utóbbi látszik a legvalószínűbbnek. A közös mintakép pedig Kölnben állhatott. Erre mutat a budapesti szobrok provenienciája, úgyszintén a kölni Gross St. Martin Kálváriája, amely ugyanebbe a korszakba illeszkedik, mint későbbi változat. 30 A königsdorfi mester stílusának megismeréséhez nem érdektelen az az összefüggés sem, amely Mária köpeny-vetésének egyik feltűnő részlete, a jobb vállról lehulló köpenysáv és a Meister E S egyik metszetének 37 (Keresztrefeszítés L. 44.) hasonló részlete között mutatkozik. Mesterünk kétségtelenül innen vette ezt a motívumot, de merőben más jellegű szobrán új változatban alkalmazta. Következő darabunk kisméretű dombormű: Clairvaux-i Szt. Bernát (1091 — 1153) látomása 38 (50. kép). Ez a téma ritka, a szobrászatban szokatlan. Inkább csak metszeteken és festményeken fordul elő. A XV. századi kompozíciók kivétel nélkül egy-egy cisztercita kolostorhoz kapcsolódnak és nyilván egy-egy szerzetes, vagy egy-egy apát megrendelésére készültek. A legkorábbi kompozíciók fametszeteken fordulnak elő éspedig időrendben a következőkön: fametszet 39 (46. kép) «ierg kaspel za Biberach» (f/1430— 1440 között) jelzéssel az ebrachi apátság címerével (Bécs, Albertina, Inv. Nr. 1930/133, azelőtt Hofbibliothek) ; ércmetszet 40 (Metallschnitt) a XV. század közepéről (47. kép) a kaisersheimi apátság címerével (egykor T. O. Weigel gyűjt.) ; fametszet 41 (48. kép) aXV. század második negyedéből hasonlóképpen az Abtei Kaisersheim (Donauwörth mellett) címerével (egykor T. O. Weigel gyűjt.). Mind a három metszet rajzolói a látomás bensőséges megragadására törekedtek, a keresztről lehajló Krisztus és az alázatosan eléje boruló szent egymásba kapcsolódását érzékeltették finoman megrajzolt, nagyon kifejező kom35 Die Bau- und Kunstdenkmäler von Westfalen. Kreis Hörde. Bearbeitet von A. Ludorff. Münster in W., 1895. 39. old., 27. tábla ; M e i e r, B. : Drei Kapitel Dortmunder Plastik. Monatshefte für Kunstwissenschaft. 1913. 74. (westfälisch) ; Das Landesmuseum der Provinz Westfalen in Münster. I. Die Skulpturen. Bearbeitet von B. Meier. Berlin, 1914. 77. old., 179—180. sz. 38 Die Kunstdenkmäler der Rheinprovinz. VII. kötet, I. rész. Düsseldorf, 1911. 378. old., 260.kép. 37 G e i s b e r g, M. : Die Kupferstiche des Meisters ES. Berlin, 1923. 33. tábla. :iK Letét leltár: 4011. Fa, 33 cm magas, a kereszt nélkül; 41x20 cm a kereszttel együtt. Provenienciája: Back Bernát szegedi gyűjteménye. — Irodalom: A <<Szegedi Képzőműves Céh>> egyházművészeti és világi képzőművészeti kiállításának képes tárgymutatója. Szeged, 1938. 23. old., 13. sz. (Veit Stoss követője 1550 körül). S c h e i b e r, W. L. : Manuel de l'amateur de la gravure sur bois. VI. Berlin, 1893. VII. tábla, 1271. sz., VI. old. (1430—1450 között) ; H a b e r d i t z 1, F. M.: Die Einblattdrucke des XV. Jahrhunderts in der Kupferstichsammlung der Hof bibliothek zu Wien. I. Wien, 1920.LXXIII. tábla, 21. old., 120. sz. (XV. század 2. negyede, Jerg Haspel műve) ; M i t s c h, E. : Der Einblattholzschnitt. — Europäische Kunst um 1400. Wien, Kunsthistorisches Museum, 1962. 290. old., 320. sz., 154. tábla (Haspel von Biberach a művész névjelzése). 40 Weigel, T. O. — Zestermann, A. : Die Anfänge der Druckerkunst. I. Leipzig, 1866. 65—66. old., 32. sz. "Weigel, T. O. — Z e s t e r m a n n, A. : i. m. 142—143. old., 82. sz.
