Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 29. (Budapest,1966)
BALOGH JOLÁN: Német gótikus szobrok
és a bécsi Stefansdom Keresztrefeszítés domborművének Máriája 10 között, jóllehet az utóbbi félénkebb alkotás. Rokonság mutatkozik még a budapesti Mária (20—31. kép) és a berlini múzeum Mária szobra 11 (29. kép) között, melyet Kieslinger stájernek tartott. Pinder salzburginak, Demmler viszont a salzburgi-délbajor körbe utalta. A budapesti szobor fejtípusa (30. kép) szintén ugyanezekkel a szobrokkal mutat rokonvonásokat: a klosterneuburgi második női szenttel (24., 27. kép), a berlini Mária Annunciatával (29. kép), sőt még némileg a badeni Piéta Máriájával 12 is. Nagyon figyelemre méltó az a hasonlóság is, amely a budapesti Mária széles, kerek arca és a bécsi Stefansdom Mária Annunciata szobra 13 (Bischofstor 1368—1375) között mutatkozik. Az analógiák egyértelműleg Bécs és Alsó-Ausztria felé mutatnak. Emellett még salzburgi hatás feltételezhető. Ez az a művészi kör, 11 amelyből szobrunk származhatott. Készítésének ideje valószínűleg azonos a Wehinger-kápolna szobraiéval, azaz körülbelül 1400 táján faraghatta osztrák mester. Az új szerzemények sorába tartozik egy apostol 15 szobor (34. kép), melyet előző tulajdonosa, dr. Bäsch Lóránt Bécsben vásárolt. A származási hely, de még inkább a szobor stílusa osztrák eredetre vall. A szobor felépítése, drapériavetése merőben eltér a szokásos és sokszor ismételt gótikus formuláktól. Az állás könnyedsége, szinte pillanatnyi jellege, a drapéria szabad, kötetlen elrendezése a bécsújhelyi szobrokra emlékeztet, különösen Tamás (33. kép) és Bertalan apostolra 16 (32. kép). Az előbbi Lorenz Luchsperger műve, az utóbbi Luchsperger műhely társáé. A budapesti apostol torzonborz feje (37—38. kép) is szoros kapcsolatot mutat a bécsújhelyi apostolokkal. A haj és szakáll fürtjeinek a stilizálása Tamás apostoléhoz (36. kép) hasonló. A homlokba fésült, — részben letöredezett — hajfürtök és a szakáll dús tömöttsége rokon még a pulkaui oltár (1515—1521) Szt. Bertalanjával 17 (35. kép) is. A budapesti szobor egyik részlete, a könyvet tartó jobb kéz, különösen a hüvelykujj jellegzetes formája és elhelyezése a bécsújhelyi Péter apostol kezéhez 18 hasonlít. Az összefüggések, az analógiák mindenképp 10 T i e t z e, H. : Geschichte und Beschreibung des St. Stefansdomes in Wien. Österreichische Kunsttopographie. XXIII. Wien, 1931. 363—364. (XV. század második negyede). "Kieslinger, F. : i. m. 28. old., 33. kép: Pinder, W. : Die deutsche Plastik vom ausgehenden Mittelalter bis zum Ende der Renaissance. Wildpark-Potsdam, 1924. 186—187. ; Demmler, Th. : Die Bildwerke des deutschen Museums. III. Die Bildwerke in Holz, Stein und Ton, Grossplastik. Berlin-Leipzig, 1930. 70,72. old., 7731. sz. (Salzburgisch-südbayerisch um 1420—1430; állítólag Berchtesgaden környékéről származik); Rossache r, K.: Die schöne Madonna in Mariapfarr in Lungau und ihre Bedeutung für die Geschichte der Plastik um 1400. Alte und Moderne Kunst. IX. 1964. 8. (salzburgisch). 12 Demmler, Th. : i. m. 79. ; K i e s 1 i n g e r, F. : i . m. 29. kép. Az utóbbi felvétel a budapesti szobor háromnegyed nézetével hasonlítandó össze. Jóllehet a budapesti Mária arca szélesebb, mégis valami rokonság mutatkozik a kettő között. "Tietze, H. : i. m. Ost. Kunsttop. XXIII. 1931. 146, 147, 156. 11 Vö. még, különösen a redővetést, Mariapfarr in Lungau Madonna-szobrával (R o s s ac h e r, K. : Die schöne Madonna von Mariapfarr in Lungau. Alte und Moderne Kunst. 1964. 4. old., 4. kép). 15 Ltsz. 62.10. Hársfa. 142 cm magas. Színezése: helyenként fehér krétaalapozás nyomai; a ruhán kevés arany és egyik alsó redőben vörös-barna színnyomok ; a köpenyen szintén kevés piros, a könyv fedele piros. Provenienciája : 1915-ben bécsi műkereskedelemben ; 1915—1962 Budapesten, dr. Bäsch Lóránt gyűjteményében. — Irodalom: Balogh J.: A Szépművészeti Múzeum Régi Szoborosztályának állandó kiállítása. II. rész. Északi iskolák. Művészet. V/8. 1964. 36. (osztrák mester, XV. század vége) ; B a 1 o g h J. : A régi Szoborosztály állandó kiállítása. II. rész. Északi iskolák. A Szépművészeti Múzeum Közleményei. 26, 1965. 137. ; Szépművészeti Múzeum (Vezető). Budapest, 1965. 72. 16 O e 11 i n g e r, K.: Lorenz Luchsperger. Berlin, 1935. 7, 32. tábla. — Forschungen zur deutschen Kunstgeschichte. 17 O e 11 i n g e r, K. : Altdeutsche Bildschnitzer der Ostmark. Wien, 1934. 80. kép. 18 O e 11 i n g e r, K. : i. m. 1935. (Luchsperger). 4. tábla ; 1. még: 23. tábla.
