Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 29. (Budapest,1966)
BALOGH JOLÁN: Német gótikus szobrok
Luchsperger felé mutatnak. A budapesti apostol mestere Luchsperger köréhez tartozott. Művét nem sokkal a bécsújhelyi apostolok elkészülése (1490-es évek) után a századfordulón, 1500 táján faraghatta. Hasonlóképpen új szerzemény egy bájos ülő Madonna-szobor 10 (39. kép), melyet kompozíciójának nemes eleganciája, könnyedsége, drapériájának ötletes gazdagsága és a fej szépsége tesz nagyon vonzóvá. A finoman faragott fejben nem nehéz felismerni a Multscher-szobrok arcvonásait. 20 A kerek arc, a halántéknál oldalt fésült haj faragása, az ékköves diadém, mind Multscher női fejeire emlékeztet, a rothweili Szt. Borbálára és Magdolnára 21 (1450 körül), a sterzingi oltár (1456—1459) Szt. Borbálájára és Szt. Apollóniájára. 22 Szobrunk azonban ezeknél későbbi alkotás. Redővezetése eltér a multscheri hagyományoktól. A fej pedig lágyabb és szelídebb, mintegy a későbbi ulmi művekkel rokon: az ulmi dóm főoltárához készült rajz 23 (1474) Madonnájával és az ezzel összefüggő Madonna-szobrokkal 21 (faszobor, Füssen, St. Magnus ; terrakotta szobrocska Augsburgból, München, magántulajdon). A rajzot Baum Michel Erhartnak tulajdonította, aki Ulm egyik vezető mestere volt a XV. század második felében. Jelentős munkásságáról számos adat szól, mégis csupán csak feltevésekkel lehetett műveinek sorozatát rekonstruálni. Gertrud Otto 25 nagyon logikus stílusanalízissel számos művet tulajdonított neki, ezek között Szt. Katalin lefejezését, a berlini múzeum szoborcsoportját 2 " (1480 körül). Szt. Katalin fejtípusa, a finom, tojásdad alakú arc, a magas nyak a keskeny vízszintes ráncokkal mind nagyon hasonló szobrunkhoz. Ugyanilyen hasonlóság fűzi Michel Erhart feltételezett késői műveihez, a Mörlin epitaphiumnak (1510) női fejeihez is. 27 Szobrunk azonban az utóbbinál jóval korábban, mintegy 1470—80 táján készülhetett, körülbelül a Szt. Katalinnal (Berlin, Staatliche Museen) egyidejűleg. Redővezetése erre a korra vall. A szélesen elterülő drapéria töredezett redői, és a fejet övező fátyol vetése a Meister ES metszeteinek hatását mutatják. A szobor összhatásában mindazonáltal az ulmi iskola stílusa az uralkodó. Feltehetőleg ulmi vagy Ulmmal kapcsolatban álló mester műve az 1470-es évekből. A szép szobor mintegy a Multscher műhely és az Erhart műhely között áll. Leginkább Michel Erhart feltételezett műveihez kapcsolódik. Mintegy előzménye a thalkircheni ülő Madonnának 28 (1482). Az ulmi iskolába tartozik egy Mária szobrocska 29 (4L kép) is, mely egy Kálváriacsoport tagja lehetett és feltehetőleg valamilyen nagy oltárszekrény oromzatán állott. A blaubeureni nagy oltár (1493) oromzatán hasonló szobrocska látható: Mária 30 hosszú 19 Ltsz. 64.3. Hársfa. 110 cm magas. Provenienciája : Petri Lajos szobrászművész (fl963) egykori gyűjteményéből. 20 Szobrunk multscheri jellegű vonásait elsőnek dr. Baranyai Béláné ismerte fel. 21 Provenienciájuk: Kloster Heiligkreuzthal bei Riedlingen. L. : Gerstenberg, K.: Hans Multscher. Leipzig, 1928. 124. old., 72. kép ; 125. old., 73. kép. 22 G e r s t e n b e r g, K.: i. m. 163. old., 107. kép ; 167. old., 110. kép. 23 B a u m, J. : Michel Erhart. Schwäbische Heimat. 1954. 175. 21 W i 1 m, H.: Die gotische Holzfigur. IL kiadás. Stuttgart, 1940. 29—30. kép. 25 O 11 o, G.: Der Bildhauer Michel Erhart. Jahrbuch der preussischen Kunstsammlungen. 1943. 17—44. ; O 11 o, G. : Gregor Erhart. Berlin, 1943. 14—16. 26 D e m m 1 e r, Th. : i. m. 208. old., 423. sz. ; O 11 o, G. : i. m. Preuss. Jahrb. 1943. 37. ; Otto, G.: i. m. 1943. 15. ; Hans Holbein der ältere und die Kunst der Spätgotik. Ausstellung. Augsburg, 1965. 183. old., 250. sz. (Michel Erhart). -"' O 11 o, G. : i. m. Preuss. Jahrb. 1943. 36, 39. 28 O 11 o, G.: Gregor Erhart. Berlin, 1943. 1. tábla ; Kunstchronik. 1965. 302. (Paatz Michel Erhartnak tulajdonítja.) 29 Letét leltár 4033. Fa, 79 cm. Színezése: világos piros ruha, világos kék köpeny zöld béléssel, fehér fejkendő. Provenienciája: Budapest, Kornfeld Mór egykori gyűjteménye. 30 O 11 o, G.: i. m. 47 a. kép.
