Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 28. (Budapest,1966)

POGÁNYNÉ, BALÁS EDIT: Charles Hoguet tengerrajza

CHARLES HOGUET TENGERRAJZA A Szépművészeti Múzeum rajzgyűjteményében levő német rajzokkal való foglalkozás során a kevés számú, de igen érdekes tengerrajz között Charles Hoguet vízfestménye e problémakörben néhány tanulságos összefüggést tárhat föl. Viharos tengerpart-vidéken halászbárkákat ábrázoló lapja (70. kép)

1 kiváló kvalitásai miatt, a fény, a levegő s a világítási effektusok megragadó érzékeltetése révén az angol vízfestők rajzaival, friss természetszemléletével hozható kapcsolatba.

2 A művész francia mesterének, Eugène Isabeynek és az akvarellfestészetben őt ösztönző R. P. Boningtonnak gyűjteményünkben levő hasonló tárgyú művei között igen közeli analógiákat találunk Hoguet lapjához. Charles Hoguet a berlini iskola tagja, művészetében a francia romantikusok által közvetített angol tájfestészet eredményei ötvöződnek C. D. Friedrich és a berlini iskolának a plein-air festészetben úttörő egyénisége, Karl Blechen hatásával. 1812-ben Berlinben, francia emigráns családból született, apja balettmester volt. Festészeti tanulmányait szülővárosában Wilhelm Krausénál

3 kezdte. Krause, ez a különben jelentéktelen festő erőteljes befolyást gyakorolt a berlini festőiskolára tengeri képeivel, amelyek új területet tártak fel a berlini tájfestészet számára. Számottevő hatása volt pedagógiai működésének is, mivel ösztönzően közvetítette Friedrich és Blechen új festészeti vívmányait.

1 Krausénál Hoguet együtt képezte magát Eduard Hildebrandttal, akivel művészete Rosenberg szerint szoros rokonságban volt.

5 Hoguet és Hildebrandt Párizsban folytatta tanulmányait, Hoguet eleinte, 1839-től Eugène Cicérinél,

6 ennél a kellemes és sokoldalú, nagyhatású mesternél tanult, akinek akvarelljeiben és litográfiáiban — Focillon szerint — megtalálhatók a mesterség legfinomabb ízei.

7 Cicéri, ez a francia romantikus tájképfestő ugyancsak 1 Halászbárkák. — Jelezve: C. Hoguet. Vízfestmény, 155X258 mm. Apponyi Sándor ajándéka. Ltsz. 1920—624. Kiállítva: 1922. Új Szerzemények, 48. sz. — 1926. Francia romantikusok, 150. sz. - Az angol festőknek a XIX. század eleji német tájképfestészetre való hatásával foglalkozik E. B ü 1 a u: Der englische Einfluss auf die deutsche Landschaftsmalerei im frühen 19. Jh. Diss. Freiburg i. Br., 1955. 'Rosenberg, A. : Geschichte der Modernen Kunst. Leipzig, 1889. III. 250. 4 Krause 1821-ben Friedrich és Dahl művein képezte magát Drezdában, Aubert szerint közvetlen tanítványként is, ezt azonban a német művészeti írók kétségbevonják. Berlinben előbb operaénekes volt, majd 1827-től dekorációs festészettel és tájfestéssel foglalkozott C. W. Gropius műhelyében Eduard Gärtnerrel és Karl Blechennel együtt, akivel gyakran összejött. T h i e m e — Becker : Künstlerlexikon. XXI. Leipzig, 468; Kern, G. I. : Karl Blechen. Berlin, 1911. 31, 79 ; Deutsche Landschaftsmalerei. Berlin, 1957. — Verzeichnis der Gemälde und Bildwerke der Nationalgalerie Berlin, In der Orangerie des Schlosses Charlottenburg. Berlin, 1961. 18. 5 Eduard Hildebrandt később Párizsban Isabeynél tanult. Tanulmányutakat tett Angliában, Skandináviában, Alex. v. Humboldt javaslatára Amerikába, Brazíliába küldték; Eduard Hildebrandt, Aquarelle, Zeichnungen. Staatliche Museen zu Berlin. 1959. 6 R o s e n b er g, A. : i. m. 250 ;Thieme — Becker : i. m. 468. 7 F o c i 1 1 o n, H. : La peinture au XIX

e siècle. Paris, 1927. 335.