Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 26. (Budapest,1965)
NAGY TIBOR: A Szépművészeti Múzeum Epona-domborműve
f{ 18) Härletz, dombormű. ,9(19) Gigen, dombormű. /t(20) Beihingen, dombormű. i(21) Plovdiv, dombormű. j(22) A Szépművészeti Múzeum domborműve (3. kép), k (23) Lauriacum, dombormű. A föntebbi példákban összeállított A/3 képtípus mellett a derékszögű antithetikus kompozíciónak egy másik változatával (A/3b) is találkozunk, amelyet valószínűleg a konvergens antithetikus megoldások ösztönzése váltott ki. Az ide sorolható kisszámú emléken a csikók az istennő mellől távolodnak, illetve egymásnak háttal heraldikus tartásban ülnek, fejüket a képsík felé fordítva. A következő három emléket sorolhatjuk ide: a(24) Ostia. Terrakotta relief az ostiai Antiquariumban (ltsz. 3344). A darab felső része törött. A lemélyített háttért valószínűleg színes stukkóval töltötték ki. A homloknézetben trónoló Epona két oldalán egy-egy profilban ábrázolt, oldalt lépegető csikó látható; fejüket az istennő felé visszafordítják. Epona kinyújtott jobbjával a jobb oldali csikót eteti. Baljában sceptrum (?) vagy inkább «Triebstab», mint a milánói domborművön (n° 29). 124 fe(25) Kapersburg (7. kép). Feliratos dombormű az ottani auxiliaris tábor területéről. Fpona alakjából csupán a fej és a bal lábfej maradt meg. Ennek ellenére az ülő alakra történt kiegészítés, a lelőhely rajnai környezetét tekintve, majdnem bizonyosnak vehető. Az istennő valószínűleg gyümölcskosarat tartott ölében. Az istennő mögül kilépő és távolodó csikók (a bal oldali majdnem teljesen kiegészített) előtt egy-egy alacsony, égő oltár. A két hátsó csikó modern hozzátoldás. E domborművet az alatta olvasható és Domaszewskitől kiegészített felirat Septimius Severus III. consulságának említésével a 202 — 210-es évek egyikére keltezi. 125 c(26) Muri (Aargau). Bronz szoborcsoport. Az eredeti darab elkallódott. Amennyiben Loys de Bochat rajza az eredetit hűen adja vissza, a csikókat az istennő trónusa mellett egy másnak hátat fordítva, ülő tartásban ábrázolták. A csikók fejüket a képsíkba fordítják. Epona ölében gyümölcsöskosár. Kezével a lovak kantárát foghatta. 120 (27) A trónoló típuson belül a 2. és a 3. változat kontaminációját példázza az öhringeni dombormű, 127 amelyen a trónoló istennő mögött egymással szembelépő, majd ágaskodó lovak kulisszaszerűen elrendezett csoportját látjuk. A III. század 20 — 30-as éveire tehető dombormű 128 két aránylag közeli lelőhely Epona-ábrázolásaival, a Neckar-menti Beihingenből és Köngenből ismert reliefekkel rokon. B-CSOPORT Középen frontálisan vagy részleges frontalitásban álló istennő 1. Frontális antithetikus változat. a(28) Naix-aux-Forges (Nasium, Meuse — 9. kép). Epona-oltár oldalán kifaragott dombormű. Felső része letört. Az istennő mindkét kezével kosarat tart. A jobb oldali csikó feltekint az istennőre. 129 Az oltárt állító Tib. Iustinius Titianius, a legio XXII Primigenia legátusának beneficiariusa pár évvel korábban, 210-ben, Mercuriusnak állított oltárt Moguntiacumban. 130 E felirat a nasiumi oltárt Caracalla uralkodásának első éveire keltezi. 124 F 1 o r i a n i S q u a r c i a p i n o, M.: N. Sc. 1956. 60; F 1 o r i a n i S q u a r c i a p i n o, M.: Bull. Com. LXXVI (1956 - 58), 194 - 195. old.. VIL t., 2; F 1 o r i a n i Squarciapino, M.: Enc. dArte Ant. III. Roma, 1960. 378. 125 E sp é r a n d i e u: C. 53; K e u n e: RE VI, 236,37sk.;M a g n e n-Th e v e n o t: Epona. 209. sz., 44. t. A keltezésre: Dessau: ILS. Indices, p. 287. 126 S t ä h e 1 i n, F.: Anzeiger für Schweizerische Altertumskunde. N. F. XXVI (1924) 20. old., 1. kép; Stähelin F. röm. Zeit 3 . 1948. 518. old., 142. kép; MagnenT h e v e n o t: 45. sz., 10. t. 127 E s p é r a n d i e u ; C. 666; Magnen — Thevenot: i. m. 212., 62. t. 128 A domborművei együtt két Minerva-szobrot és egy férfi genius torzóját találták (Espérandieu : 668, 669, 678). Az egyik Minerva-szobrot a talapzatán olvasható felirat a 232. évre keltezi, ami az Epona-dombormű hozzávetőleges korát is megadja. 129 E s p ó r a n d i e u : 4650; Magnen — Thevenot: 217. sz., 3. t. 130 CIL XIII 6741 = R i e s e : Das rheinische Germanien in den antiken Inschriften. 1914. 1181. sz.
