Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 25. (Budapest,1964)

BALOGH JOLÁN: Francia gótikus Madonna-szobrok

jóllehet ezen a szobron a drapéria-motívumok még csak mintegy csírájukban jelentkeznek. A köpeny vetése még nem teljesen azonos, a köpenyszárny nem fedi el a jobb felső kart, hanem a jobb kar alatt húzódik fel a bal karig. Viszont a Louvre király-szobrán (Inv. K. F. 1190—15. kép) és a St. Germer oltár egyik férfi-alakján a köpenyvetés azonos a budapesti szoboréval. Az amiens-i Madonna után a fejlődés további állomása a Fontenay-apátság szobra (16. kép)

4 a XIV. századból. Felépítése — az előző század alkotásaihoz viszonyítva — jóval szabadabb, lendületesebb. A korábbi Madonnák (Amiens stb.) frontalitását áttöri Mária oldalra forduló feje; gazdag drapériájában a felfelé ívelő vonalak hangsúlyosak. A köpenyszárny a jobb vállról hull le, széles redői a bal karig húzódnak. A Jézus-gyermek mozgása elevenebb, a megmozduló lábak ferde vonalban helyezkednek el. Az amiens-i és a Fontenay-beli szobrok között a típusfejlődésnek nyilván több közbenső állomása sorakozott. Feltehetőleg olyan szobor is volt közöttük, amelyen a köpenyszárny a jobb válltól a bal karig keskenyebb sávban térdmagasságban húzódott át, mint a St. Germer oltár (Paris, Musée de Cluny) egyik alakján (Szt. Péter). Ennek az utóbbi típusnak XIV. századi változatát képviseli Magny-en- Vexin Madonnája, A budapesti Madonna közvetlen mintaképe kétségtelenül még XIII. századi mű volt. A Fontenay-beli, illetve még inkább a Magny-enVexin-beli típusnak korábbi szigorúbb, kötöttebb változata. Szobrunk jellemvonásai: frontális felépítése, zárt körvonalai, egyszerű redőzete, úgyszintén a fejtípusok, sőt még a kisebb részletek is egyaránt a XIII. századra utalnak. A lábnál elfekvő redőzet csigás vonala a XIII. századi katedrálisszobrok (Amiens) drapériájának az öröksége. A redőzet alól a bal lábfejnél kibukkanó jelképes kis állatfej, a katedrálisok alakjainak a lába alatt nyugvó jelképes figurákra emlékeztet. (Az amiens-i szobor alatt a bibliai próféciának megfelelően emberfejes sárkánykígyó látható.) A Madonna fejtípusa(19. kép) pedig rokonvonásokat mutat a namuri múzeum (Musée diocésain) ülő Madonnájával" (18. kép), mely a XIII. század második feléből való. Ez a kapcsolat is arra vall, hogy szobrunk a XIII. század legvégén vagy a XIV. század legelején készülhetett valamelyik franco-flamand műhelyben. Korai dátuma különös jelentőséget kölcsönöz neki, mert egy jelentős XIII. századi francia Madonna-típusnak későbbi változatát képviseli. (j Sorrendben a következő darabunk egy festett mészkő szobor

7 (23. kép). Mária karcsú, nyúlánk alak, ki bal karján magasra emeli a gyermek Jézust. Öltözete hosszan i Schaef er, C. : La sculpture en ronde bosse au XIV

e siècle dans le duché de Bourgogne. Paris, 1954. 33. tábla. — A Fontenaj^-beli Madonna-típus XIV. századi változatai: Párizs magángvűjt. Madonna-szobor a Côte d'Or vidékéről (Revue de l'art chrétien. 1912. 449.) ; Magny-en-Vexin (V i t r y, P. — B r i è r e, G. : i. m. XCIV/7. tábla); Louvre, Madonna Beauvais környékéről (A u b e r t, M. — B e a u 1 i e u, M. : Description raisonnée des sculptures. I. Paris, 1950. 200. sz.); Louvre, szobor Maisoncelles-ből (uo. 200. sz.); Louvre egyéb hasonló típusú szobrai (uo. 201, 204, 205. sz.) stb. — L. még ugyanerről a típusról André Michel tanulmánvát (Monuments et Mémoires. Fondation Eugène Piot. XVIII. 1910. 123-124.). 5 De vigne, M.: La sculpture Mosane. Paris —Bruxelles, 1932. VIII. tábla, 31 — 32. kép, 41 — 42. old. Cens-ból (province de Luxembourg) származik, talán a közeü Saint Hubert apátságból. 6 A szobor stílus-kérdéseivel Szmodisné-Eszláry Eva foglalkozik készülő tanulmányában, melyben a magyar gyűjteményekben levő, németalföldi szobrokat dolgozza fel. 7 Ltsz. 61.5. Méret: 109 cm. Anyaga : mészkő, régi, de nem eredeti festés maradványaival (kék ruha, piros köpeny). Proveniencia: Nemes Marczel gyűjteménye, báró Herzog Mór Lipót majd Bäsch Loránd gyűjteménye.—Irodalom: Sammlung Marczell von Nemes. Versteigerung in München, 16 — 19. Juni 1931. Hugo Helbing, München, 1931. Skulpturen verzeichnet von Theodor Demmler. 339. sz., 74. tábla (francia, XIV. század 1. fele).