Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 25. (Budapest,1964)

BALOGH JOLÁN: Francia gótikus Madonna-szobrok

leomló ruha magas övkötéssel. Válláról köpeny hull le, ennek szimmetrikus redői mintegy keretbe foglalják az egész alakot. Ez a szobortípus — melyet nyitott köpenyes Madonnának szokás nevezni, — rendkívül gyakori Franciaországban, sőt azon túl Németországban is. Magyarországon

8 is előfordul (Nagyőr, Ruzsbach). A típus eredetét a XIII. században kell keresnünk olyanféle szobrokban, mint a chartresi katedrális északi kapujának egyik nőalakja,

9 vagy a reimsi katedrális úgynevezett Sába királynője

10 (20. kép). Öltözetük — szobrunkhoz hasonlóan —• magas övkötésű ruha és a vállról kétoldalt szimmetrikusan lehulló köpeny — jóllehet jóval korábbi szigorúbb stílusban. A típus további fejlődése a XIII. században — emlékek hiányában —- nem követhető. Már a XIV. század legelejéről való az a diófából faragott Madonna-szobor

11 (egykor Frankfurt, Rautenstrauch gyűjtemény - - 21. kép), melyen e típus teljes kibontakozását szemlélhetjük. Lendületes felépítését ruházatának felfelé ívelő redővonalai hangsúlyozzák. A fejlődés további folyamán a drapéria gazdagodott, a redők megsokasodtak. Mária fejére korona és fejkendő került. A kendő végét pedig a gyermek Jézus játékos gesztussal jobb kezével megragadja. Ezzel a kapcsolat anya és gyermeke között közvetlenebbé vált, formailag is új, plasztikailag gazdagabb megoldás bontakozott ki. Ehhez az új típusváltozathoz tartozik a Meaux-ból (Seine et Marne) származó mészkő-szobor (St. Louis, City Art Museum — 22. kép)

12 és a párizsi Pitcairn gyűjtemény Madonnája (Ile de France).

13 Múzeumunk Madonnája tipológiáikig az utóbbi szobrokhoz áll a legközelebb. Felépítésében, részleteiben érdekesen vegyül a régebbi stílus puritán egyszerűsége, kötött drapéria-rendszere, későbbi jellegű motívumokkal. Ilyen részletek Mária díszes koronája, széles, hullámos fürtökbe stilizált hajzata, a Bambino kezének, lábának mozgalmasabb beállítása, felsőtestének félig fedetlen volta.

14 A fejtípusok (26. kép) egyrészt a berlini Deutsches Museum Madonnájára

15 (Inv. Nr. 8010. — Ile de France, XIV. század közepe — 24. kép), másrészt a frankfurti Liebieghaus Champagne-ból származó szobrára

16 (25. kép) emlékeztetnek. A típusfejlődésből és a stílus-analógiákból következik, hogy szobrunk a XIV. század első felében készülhetett valamelyik észak-francia (Ile de France? Champagne?) műhelyben. Ismeretlen mestere harmonikusan tudta egyesíteni a régebbi stílus ünnepélyes kötöttségét, zárt formarendszerét, új motívumokkal. Kompozíciójában feltűnő és nagyon kifejező motívum a Jézus-gyermek magasra emelése, A Madonna egyszerű ruhába burkolt alakja csak mintegy hordozója a Jézus-gyermeknek. A drapériavetés mondhatni tektonikus vonalai ezt a hatást még fokozzák. Szobrunk e sokszor ismételt Madonna-típus számtalan változata

17 között jelentős 8 Balogh, J. : L'origine du style des sculptures en bois de la Hongrie médiévale. Acta Históriáé Artium. IV, 1957. 232, 234., 10—11. kép. 9 Vitry, P. —Brière G. : i. m. XLI/7. tábla. 10 Y i t r y, P. —B r i è r e, G. : i. m. LXIV/2. tábla. 11 Kunstauktion Frankfurt a/M., H. Halm., 11. Juni 1929. 31 sz. 12 L e e s, F. : A newly-discovered Statue of the Virgin. The Burlington Magazine. XIX, 1911. 288 —294., Il/a tábla; Handbook of the Collections of the City Art Museum. St. Louis. 1944. 34. 13 Formes. 1932/1. 308. old. után. 14 Félig ruhátlan Bambino látható az egykori Oppenheim-gyűjtemény Madonnáján, melyet Wilhehn Vöge a XIV. század közepére helyez. (Jahrbuch der preuss

Ischen Kunstsammlungen. 1908. 217; Demmler, Th. : Die Bildwerke in Holz, Stein und Ton. Berlin—

Leipzig, 1930. 27., ltsz. 8323. — Die Bildwerke des Deutschen Museums. III.) 15 Kat, Demmler, Th. 1930. 28., 8010. sz. 10 Bildwerke aus dem Liebighaus. Frankfurt a/M., 1962. 22. sz. (XIV. század közepe.) 17 A nyitott köpenyes Madonna-típus XIV. századi változatai: Boston, Museum of Fine Arts (Bulletin XVII, 1919. 100. sz., 11. old.) ; Cleveland, Museum of Art (The Bulletin of the Cleveland Museum of Art III, 1916. 3. sz., 3. old., 14. kép); Dijon, Musée (Musées de France. XIV, 1949. 253.); Brion-sur-Ource, Vix, Chàtillon-sur-Seine, Thieffrain,