Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 24. (Budapest,1964)
BALOGH JOLÁN: Bronz-dombormű Hans Reichle műhelyéből
ruhátlan angyal-csoportok Michelangelo Ádám-freskóján megjelenő angyalkíséret késői változatai. A dombormű roppant elegáns, ritkaszép eredeti aranyozott vörösréz kerete is a firenzei manierizmus, illetve kora-barokk jegyeit viseli magán. 10 Belső keretelése azonos a pisai dóm kapu-domborműveinek a keretével. A volutás lezárás is gyakori a toszkán dekoratív szobrászatban. Reliefünk szoros stílus-összefüggése Giambologna műveivel és általában a toszkán művészettel félreérthetetlenül arra vall, hogy Giambologna valamelyik tanítványa készítette. De rögtön hozzátehetjük, valamelyik északi származású tanítványa. A relief egyes jellegzetességei, a drapéria redő-motívumainak halmozása, a háttér részleteinek túlzott gazdagsága, már ellentétesek Giambologna nagyvonalú eleganciájával, ökonomikus stílusával, nem is szólva a nap és hold régies emberarcú ábrázolásáról. Viszont éppen ezek a stílusjegyek és motívumok kapcsolják domborművűnket az északi művészet körébe. Giambologna északi származású tanítványai közül pedig leginkább a bajor Hans Reichle 11 jöhet tekintetbe. Reichle hosszú időt, körülbelül hat esztendőt (1588—1594) töltött Giambologna műhelyében, mint a mester legbensőbb tanítványa. 1601-ben, másodszori firenzei tartózkodása alkalmával pedig részt vett a műhely közös nagy munkájában, a pisai dóm bronzkapuinak az elkészítésében. Az egyik kapu-domborinü, a Pásztorok imádása, Reichle sajátkezű munkája, teljesen önálló kompozíciója. Ennek a reliefnek a tájképi hátterében, a táj gazdag részlet-motívumaiban, fa ábrázolásában, úgyszintén a drapéria-redők halmozásában, nemkülönben a keret emberarcú nap-ábrázolásában nem nehéz felismerni azokat a vonásokat, amelyek szabadabb változatban Múzeumunk domborművön is feltűnnek. Még közvetlenebb kapcsolatot mutat reliefünkkel Reichle egyik főműve, 12 az augsburgi St. Ulrich templom Kálváriacsoportja. Mária és Ev. Szt. János (64—65. kép) drapériájának patetikus nagyvonalúsága, de egyszersmind a nagyvonalú drapéria-vetés keretében a sok apró, kicsinyes részlet, olyan sajátságok, melyek visszatérnek domborművűnkön. Az utóbbin Mária fejtípusa, fátyol-kendőjének az elrendezése is az augsburgi Máriával (67. kép) rokon. 4 két másik alaknak, Magdolnának és Jánosnak a profilvonala, úgyszintén mindkettőn a haj modellálása az augsburgi Magdolnára emlékeztetnek (68. kép). Ezek az összefüggések arra engednek következtetni, hogy reliefünk Hans Reichle műhelyében készült. Ha talán nem is sajátkezű műve, a bozzetto 13 tőle származhatott. Készítési ideje pedig Reichle második firenzei tartózkodásának az idejére (1601) tehető. BALOGH JOLÁN 10 Hasonló felső lezárás látható az Iparművészeti Múzeum firenzei oltárkájának aranybronz keretén. Az oltárka a monoki Andrássy kastély kápolnájából származik. (Bóka L.-né—Somogyi Á. : Művészi fémművesség. Budapest, Iparművészeti Múzeum, 1956. 13.) A firenzei volutás keret-formákra vonatkozólag : V e n t u r i. A.: i. m. 867» 868, 936, 953. ; Kris, E. : Renaissance Kleinkunst in Italien. Leipzig, 1935, Nr. 483, 65811 B r i n c k m a n n, A. E. : Süddeutsche Bronzebi ldhauer des Frühbarocks.. München, 1923. 31 ; K r i e g b a u m, F. : Hans Reichle. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien. N. F. V. 1931. 189 — 266. 12 K r i e g b a u m, F. : i. m. XXI. tábla, 256, 258. kép. 13 A bronzrelief eredeti bozzettója kétségtelenül Itáliában készült el. Szép kompozíciója csakhamar ismertté vált és mintaképül szolgált. Ezt bizonyítja egy gyengébb terrakotta változata (Lugo di Romagna), melyet tévesen Antonio Calcagninek tulajdonítottak. ( G e n n a r i, G.: Un bassorilievo in terracotta di Antonio da Calcagni da Recanati. L'Arte. XLI. 1938. p. 298 — 300.) A terraootta-dombormű mestere elhagyta a Krisztus-corpust, ezzel a kompozíciót értelmetlenné tette, a kompozíció arányait és a háttér városképét előnytelenül megváltoztatta, a háttér részletmotívumait (facsoportok) erőtlenül alkalmazta, a fejtípusokat lágyabbá és kissé édeskéssé formálta.
