Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 24. (Budapest,1964)

GERSZI TERÉZ: Németalföldi manierista rajzok

budapesti rajz e lapokkal a bőruhás alakok plasztikus-dekoratív ábrázolása és a technikai megoldás szempontjából is. E tetszetős beállítású, elegáns, álló alakokat ábrázoló rajzok azonban a miénknél játékosabb, dekoratívabb felfogásúak. A belső, lelki tartalom és szellemi feszültség ábrázolása szempontjából közelebbi analógiája rajzunknak az 1587-ben készült két Apostol-fej tanulmány (Limburg és Paris, Louvre), de méginkább a Remete (Philadelphia, Academy of Fine Arts) és Márk evangélista (Wien, Albertina) ábrázolása (50. kép).

4 Szent Márk elmélyedő arckifejezése és mélyenülő szeme a budapesti prófétáéhoz hasonló megszállottságot és energiát tükröz. Mindkét rajzon az alakok szenvedélyes egyéniségét és szellemi feszültségét az izgatott, gyors tollvonások kitűnően érzékeltetik. Az 1587 körüli évekre datálható budapesti rajz Goltzius itáliai útjával lezáruló korai korszakának legjellegzetesebb, «legsprangeribb» és egyben legkvalitásosabb alkotásai közé tartozik, és talán egy kivitelezésre nem került rézmetszetsorozat egyik lapjához készült. Az Esterházy-gyűjteményből származik az a háromszínű krétával készült, Csókolózó párt ábrázoló rajz (53. kép), amelyet múzeumunkban hosszú ideig Jacob Jordaens művének tartottak.

5 Az alakok típusa jellegzetesen goltziusi, nyilvánvaló tehát, hogy e rajz készítőjét a nagy haarlemi mester tanítványainak körében kell keresni. E. K. J. Reznicek hívta fel figyelmünket a rajznak Jan Muller műveivel való rokonságára.

6 A kompozíció Jan Muller késői krétarajzaihoz áll a legközelebb. Az 1610— 20 közötti időszakra datálható, ugyancsak fekete, vörös és fehér krétával készült «

Vanitas» (Haarlem, Teyler Museum — 52. kép) az arctípus, a bőrfelület, a ruha, a kezek megrajzolása szempontjából is teljesen megegyezik a budapesti lappal.

7 A Csókolózó pár Jan Muller késői stílusának jellegzetes példája : a szabálytalan arcok finom modellálása, a lágy, rendezetlen hajfürtök, a férfi tollas fejdísze és a háttér egy részének árnyékolása mind a kompozíció festői hatásának fokozását célozza. Jan Mullernek nem ismeretes olyan portré- és tájrajza, amelyet természet után készített volna. Ezek az 1610—20-as években keletkezett, egy- vagy kétalakos kompozíciók is jellegzetes fantázia-portrék. Mégis — főleg a korábbi lapok mellett — meglepő e rajzok közvetlensége és természetessége. A Csókolózó pár két alakja még a sprangeri-goltziusi ideáltípusra emlékeztet, de már sok egyéni jellegzetesség is van bennük. Rajzunk tematikailag az amszterdami «Et Venus in vinis» feliratú, valamint a konstanzi allegorikus értelmű Szerelmespár rajzokhoz kapcsolódik.

8 Egyik sem éri el azonban a bensőségnek és a közvetlenségnek azt a fokát, mint amely a budapesti lapot jellemzi. A bibliai, mitologikus vagy allegorikus szerelmespár ábrázolások Goltzius és Spranger — Jan Muller két mintaképének — alkotásai között is igen gyakoriak. Foltehető, hogy ezeknél az ábrázolásoknál az ő műveiből merített ösztönzést. Spranger szerelmeskedő antik isteneket ábrázoló, számos képe közül rajzunk leginkább a «Venus és Mars» című bécsi festményre

9 emlékeztet, de még sokkal 4

Reznicek, E. K. J. : i.m.K. 67, A. 70; K. 68, A. 71; K. 79, A. 82; — K. 69, A. 83. Márk evangélista. Toll, barna tinta, szürkésbarnával lavírozva és fedőfehér. 152 X 1405 Ltsz. 1422. «Xémetalfokli mester 1600 körül»: Csókolózó pár. Fekete, vörös ós fehér kréta. 226 X 248 mm. Az Esterházy-gyűjteményből. 8 Ez úton is köszönetemet fejezem ki Reznicek kollégának hasznos tanácsaiért ós útmutatásaiért. 7

Jan Muller: Vanitas. Fekete, vörös és fehér kréta. 299 x 229 mm. Haarlem, TeylerMuseum. Reznicek, E. K. J. : Jan Harmensz Muller als tekenaar. Nederlands Kunsthistorisch Jaarboek. 7. 1956. 115. old., 24. kép, kat. sz. 24. 8 R e z n i c e k, E. K. J. : i. cikke 112. old., 23. kép, kat. sz. 8; 114. old., 22. kép, kat. sz. 20. 9 Kunsthistorisches Museum. Katalog der Gemäldegalerie in Wien. II. Teil. Wien, 1958. 365. sz.