Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 24. (Budapest,1964)
KÁKOSY LÁSZLÓ: Megjegyzések a Totoes problémához
álmában, s ő ettől az előjeltől megrettenve a dombormű elkészíttetésével próbálta a démon jóindulatát megnyerni, véleményünk szerint az óegyiptomi előzmények és különösen a Deir-el-Medine-i fejtámasz alapján mégis valószínűbbnek látszik az, hogy a veszélyes állatokkal körülvett, késekkel felfegyverkezett démon oltalmat biztosított az alvónak. Az egyiptomi paloták, 26 templomok előtt álló szfinxeknek (Tutu is tulajdonképpen szfinx) eredetileg kapuőrző oroszlánokhoz hasonlóan védő szerepük volt. A bécsi Kunsthistorisches Museum egyik későkori szfinxe a rávésett felirat szerint megígéri, hogy megvédi az elhunyt sírját az oda behatolni akaró ellenségtől, s késekkel fogja megölni azokat. A halott túlvilági ellenségeivel is szembeszáll, bezárja őket, meggátolja kijövésüket. 27 Az edfui Horus-mítoszban a napisten ellenségeivel vívott elkeseredett harc közben Horus szfinx alakját vette fel, s így folytatta a küzdelmet. 28 Ennek a motívumnak természetesen már régi előzményei ismeretesek. Az egyiptomi művészet a fáraó mindent elsöprő hatalmát az ellenségeit letipró szfinx alakjával szimbolizálja. Az oroszlán és a szfinx királyi jellege a késői korban is megőrződik, s fokozott mértékben jut érvényre Totoós—Tithoés egyik alakjánál, bizonyos mértékig előzményénél, 29 Tutu oroszlán, vagy szfinx alakú istenségnél, aki sok esetben a királyi fejdíszt, «klaft»-ot vagy a kettős koronát viseli. 30 Philostratos az i. sz. III. században arról ír, hogy a csodatevő Tyana-i Apollónios Egyiptomban egy szelídített oroszlánról felismerte, hogy emberi lelke van, s Amasis királynak egy reinkarnált formája. 31 Az oroszlán istenségek királyi jellege tehát tudatos még a római korban is. Tutu isten nevének etimológiája ma még nem teljesen tisztázott, s esetleg feltételezhetjük, hogy a hasonló hangzású « képmás » szóval hozták összefüggésbe. Egyelőre csak bizonytalan feltevésként említjük meg, hogy esetleg régi királyok « képmásának)) tartották ezt az istenséget. Királyi vonásai nyilván kapcsolatban állnak azzal a manethoi hellyel, mely az ősidők félisteni uralkodói közé helyezi Tithoést. 32 A listán Amon után következik, ami azt bizonyítja, hogy valóban azonos az általunk vizsgált istenséggel, hiszen egy kultusz-közösség felirata ezt is « amoni istennek* nevezi. 33 26 Pl. Szinuho B. 249. Grapow, H.: Untersuchungen zur ägyptischen Stilistik. I. Der stilistische Bau der Geschichte des Sinuhe. Berlin, 1952. 21. tábla. 27 K o m o r z y n s k i, E. : Sphinx als Wächter eines Privatgrabes. Archiv f. Orientforschung. XVII. 139. Egy Arslan Tash-i ábrázolás alapján Picard is a szfinx éjjeli védőszerepére utal. Mon. Piot L. 64. sk. 28 N a v i 11 e, E. : Textes relatifs au Mythe d'Horus . . . (Genève-Bâle, 1870) 18. tábla. Philaei szövegben Tutu mint Apophis leverője szerepel. (Phot. 1355, 1362. Belegstellen Wb. V. 260, 13-hoz. Vö. még Flinders Pétrie, W. M. : Amulets. London, 1914. XLIX. tábla. 29 Tutu tisztelete valószínűleg a Ptolemaios kor végén alakult ki. Sauneron szerint VIII. Ptolemaios előtt nem rendelkezünk biztos adattal az istenségre vonatkozólag (i. m. 286). Tutu és Tithoés azonosításának kérdésével kapcsolatban utalnunk kell Yoyotte, J. tanulmányára (Une étude sur l'anthroponymie gréco-égyptienne du nome prosopite. BIFAO LV, 1956. 125 skk.), ahola szerző a Tithoés név eredetét egy istonített Isis hajfürtre vezeti vissza, viszont megállapítja azt is, hogy ez az istenség bizonyos esetekben összeolvad a Tutu oroszlánnal (137. old.). 30 D a r e s s y, G. : Un naos de Domitien. ASAE 16, 1916. passim, vö. Wb. V. 260. 31 Vita Apollon. V. 42 ; H o p f n e r 444. 32 W a d e 11, W. G. : Manetho. 3 London, 1956. 16. Syncellus. Plinius XH XXXVI 13 szerint a Labyrinthost Tithoés király építtette. Figyelemre méltó a Tutu alakokon a krokodilfej erős kihangsúlyozása. Megvizsgálandó volna a kérdés, hogy III. Amenemhat, ül. Pramarrés kultusza nem gyakorolt-e hatást a fajumi Tutu tisztelet alakulására. 33 A szövegre ld. pl. G u ó r a u d, A, : i. m. 5. Publ. P e r d r i z e t, P. : i. m. 79. old., 55. tábla.
