Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 24. (Budapest,1964)
KÁKOSY LÁSZLÓ: Megjegyzések a Totoes problémához
Az alvás és a halál állapotának határai más népekhez hasonlóan az egyiptomiaknál is elmosódtak. Az alvó éjszaka az ősvízbe süllyed vissza. 6 A reggeli felébredés űjjáteremtődést jelent számára. Az éjszaka veszélyeit igen szemléletesen ecseteli az Amarna himnusz. 7 Ekkor jelennek meg a különböző gonosz démonok, ekkor fenyegeti részükről az anyát és kisgyermekét is a legnagyobb veszély. 8 Az alvó a túlvilág birodalmával kerül közvetlen érintkezésbe, ezért a halotthoz hasonlóan különleges védelemre van szüksége. A Tutanhamon sírban talált művészi fejtámasz, melynek nyele Su formájában van kidolgozva két oldalt egy-egy oroszlánnal, az alvó-halott újjáteremtését (stsw sw), életrekelését biztosította. 0 Ismerünk olyan fejtámaszokat is, melyek az alvó védelmét szolgáló ábrázolásokkal vannak díszítve. Totoés mint álomdémon szerepének megértése szempontjából különösen nagy jelentősége van a kairói múzeum egyik fejtámaszának, mely a Deir-el-Medine-i ásatások során került elő. 10 A félköríves felső rész alatt két démon ábrázolása foglal helyet. Az egyik sakálfejű, embertestű, bal kezét feltartó alak, szájából kígyók jönnek elő, az átellenes oldalon egy álló oroszlán látható. Ennek szájából szintén kígyók jönnek elő, lábai előtt hegyes kések merednek felfelé. A nyélen levő felirat sok hibát tartalmazó szövege a következőket mondja: « Jó alvás az ,,igazság helyén", Baki az igazhangú csoportvezető ka-jának». A démon-ábrázolások rendeltetése ebből minden esetre világos. Ezek a félelmetes külsejű lények, melyek közül az oroszlán testtartása bizonyos fokig a túlvilági ítéletnél lesbenálló « Halottevő » szörnyre emlékeztet, itt a varázspálcák 11 démonjaihoz hasonlóan védő szerepet játszottak, s az alvás közben vagy a túlvilágon egyaránt védelmet nyújthattak tulajdonosuknak a különböző veszélyek ellen. Egy Daressy által publikált 12 későkori fejtámaszon Neith istennő jelenik meg az alvó védőjeként, és nyilával elriasztja az ezt fenyegető démont. Más ábrázolások arról tanúskodnak, hogy Bés is részt vesz az alvók védelmének biztosításában. Megjelenik ágyakon kifaragva, 13 Vandier 14 pedig egy alvó felett virrasztó Bés szobrot ismertetett. Sennefer sírjában egy festmény a hálószobában az állványon levő mécses mellett állva ábrázolja Bést. 15 Neith és Bés tehát az alvók, illetőleg a halottak oltalmazói az egyiptomi vallás korábbi periódusaiban. Az előbbi nyilván mint nyilazó, harcias istennő lett oltalmazóvá, Bés esetében inkább apotro6 B u c k, A. de : De Godsdienstige opvatting van de Slaap . . . (Mededelingen en Verhandelingen van het Yooraziatisch-Egypt isch Genootschap «Ex Oriente Lux» IST 0 4. Leiden, 1939. 28 sk. 'Sandman, M.: Texts from the Time of Akhenaten. (Bibliotheca Aegyptiaea VIII.) Bruxelles, 1938. 93 sk. 8 Erman, A.: Zaubersprüche für Mutter und Kind. APAW 1901. 1, 9. Vö. pl. Urk. IV. 117. 9 A fejtámaszra Id. Bue k, A. de : i. m. 30. 10 B r u v è r e, B. : Rapport sur les fouilles de Deir el Médineh (1934—35). FIFAO XVI. Le Carre, 1939. 228 sk. old., 118. kép. Vö. még XXIV. tábla. Hasonló szörnyek halotti papiruszokon is megjelennek. Vö. pl. Piankoff, A. — R a m b o v a, N. : Mythological Papyri (1957) II. 14. tábla. 11 Ezekre ld. pl. Bonnet, H. : ReaUexikon der ägyptischen Religionsgeschichte. Berlin, 1952. 880 sk. 12 D a r e s s y, G.: Neith protectrice du sommeil. ASAE 10, 1910. 177 skk. 13 B o n n e t, H. : i. m. 104. Fejtámaszokon: E r m a n, A. : Die Religion der Ägypter. Berlin —Leipzig, 1934. 147. 14 Au Département des Antiquités Egyptiennes. (Revue des Beaux Arts de France. N° 1, oct-nov, 1942.) Ld. Sainte Fare Gar not, J.: Religions égyptiennes antiques. Bibliographie analytique (1939 —1943). Paris, 1952. 16. 15 B r u y è r e, B. : i. m. 39.
