Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 24. (Budapest,1964)

KÁKOSY LÁSZLÓ: Megjegyzések a Totoes problémához

MEGJEGYZÉSEK A TOTOÉS PROBLÉMÁHOZ I. TOTOÉS, AZ ALVÓ VÉDŐJE A budapesti Szépművészeti Múzeum Totoés domborművének

1 jelentőségére újabban Ch. Picard tanulmányai is kellőképpen rávilágítottak,

2 s ennek a rendkívül érdekes emléknek a vallástörténeti vonatkozásai sok lényeges kérdésben ma már tisztázottnak tekinthetők. Mi most csupán a dedikáció szövegével kapcsolatban eddig tett megállapításokat kívánjuk néhány adattal kiegészíteni. Az emléket Publius Clodius Seleucus állította Totoésnek, az isteni daimónnak, az álomnak. (ToxoTjtL ÛEOÔcdfiovi "YTZVCÚL —- 6. kép). Mivel, az eddigi kutatások az istenség egyiptomi eredetét kétségtelenné tették, mint az ábrázolás egyéb vonatkozásainál, úgy itt is legcélszerűbbnek látszik az egyiptomi vallás területéről előzményeket és analógiákat keresni. Az álmoknak az ókori kelet vallásai általában nagy jelentőséget tulajdonítanak.

3 Egyiptomban már a középbirodalom korából ismerünk egy álommagyarázatokat tartalmazó papiruszt.

4 Későbbi időkre vonatkozólag a Genezis könyve (40, 41) és a démotikus álmoskönyvek

5 szolgáltatnak figyelemre méltó adatokat. 1 Ltsz. 50. 958 ; Szilágyi, J. G. — C a s t i g 1 i o n e, L. : Grieclúsch-römisehe Sammlung. Führer. Budapest, 1957. XXX. 2. tábla. 2 Sur un bas-relief du Musée des Beaux-Arts à Budapest. Le sphinge tricéphale dite d'Amphipolis. Acta Antiqua Hung. V, 1957. 229 skk; La sphinge tricéphale dite «Panthée», d'Amphipolis et la démonologie Egypto-Alexandrine. Mon. Piot 50, 1958. 49 skk; Comptes rendues d'Acad. des Inscr . . . 1957. 35 skk. A szerző rendkívül alapos és érdekes új eredményeket hozó formai elemzései ellenére az ábrázolás egyes részletei még ma is problematikusak. Ez elsősorban a mellből kinövő állatfejre vonatkozik, melyet a magunk részéről is alaposan megvizsgáltunk. Véleményünk szerint a fejforma mégis inkább szamárra, mint tehénre hasonlít. 3 Ld. összefoglalóan: Oppenheim. A. L. : The Interpretation of Dreams in the Ancient Near East. (Transactions of the American Philosophical Society. NS. 46.) Philadelphia, 1956.; Sauneron, S.: Les songes et leur interprétation dans l'Egypte ancienne. (Sources orientales 2. Paris, 1959.) 4 Pap. Chester Beatty N° 3. Gardiner, A. H. : Hieratic Papyri in the British Museum. Third Series. London, 1935. I. 9 skk; II. V. tábla skk. 5 V o 1

1 e n, A.: Demotische Traumdeutung. (Analecta Aegyptiaca III.) Kopenhagen, 1942. Hieroglif történeti feliratok többször említik az uralkodók álmait. Ld. pl. Urk. IV. 1306 (II. Amenophis), Urk. IV. 1542 sk. (IV. Thothmes szfinx sztéléje). Rouge, E. de: Inscriptions hiéroglyphiques . . . (Paris, 1877 — ) III. CLXXXV. tábla sk. (Merneptah), Urk. III. 61 sk. (Tanutamon), vö. még Barguet, P. : La stèle de la famine . . . Le Caire, 1953. V. tábla, 26. old. skk. Hérodotos II. 139, 141, Diodóros I. 53. stb. Az álomban adott isteni kinyilatkoztatást irodalmi motívumként fogja fel A. Hermann, (Die ägyptische Königsnovelle). A késői kor mágiájában játszott szerepére ld.: Edwards, E. S. : Hieratic Papyri in the British Museum IV. series. Oracular Amuletic Decrees ... I, II. London, 1960. passim. ioa