Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)
GARAS KLÁRA: Gaspare Diziani néhány ismeretlen műve Budapesten
Giuseppe Dizianinak tulajdonítja, de hangsúlyozza, hogy a Szt. Ambrus képen « il ricordo dell'ultimo Gaspare Diziani affiora con tanta insistenza da pensare quasi ad una collaborazione col figlio ». 18 A budapesti kép kvalitása, a Dizianinál sűrűn ismétlődő típusok, a háttérbeli figurák könnyed, szinte játékos finomságú kidolgozása, a késői Diziani művekkel való szerves rokonsága, különösen pl. a főalaknak a Palazzo Spineclabeli freskó főalakjával való egyezése (72. kép) azt a feltevést sugalmazza, hogy a fierai képek megfestésére eredetileg még Gaspare Diziani vállalkozott, vázlatot vagy vázlatokat is készített a Szt. Ambrus legendához, a kivitelezés azonban — részben már módosított elgondolás alapján — már másvalakire, valószínűleg az ifjabb Dizianira maradt. A késői Diziani művek ábrázolásmódját, sajátos vázlatstílusát ismerhetjük fel egy ma már csupán fényképről ismert velencei mennyezetvázlatban (69. kép). 19 A karéjos kivágáséi modellón legfölül a magasban dogé trónol s jutalommal fogad egy elébejáruló nőalakot, míg az alsó képmezőben három másik allegorikus szereplő foglal helyet puttók kíséretében. A kivitelezés azonban annyira vázlatos, az egyes részletek s különösen az attribútumok annyira elmosódottak, hogy az ábrázolt allegóriát nem tudjuk teljes bizonyossággal meghatározni. Úgy gondoljuk, legvalószínűbben a művészetek képviselőit ismerhetjük fel a szereplőkben s a vázlatot Dizianinak valamely elveszett velencei mennyezetképével hozhatjuk kapcsolatba. 20 Ha a vázlat tárgyát és rendeltetését nem is ismerjük hitelesen, abban aligha kételkedhetünk, hogy valóban Diziani alkotása. A szerkezeti felépítés, a típusok, az elnagyolt arcok a feltűnően rövid homlokkal, a puha, foltos ecsetkezelés pontosan megegyezik Dizianinak a rovigói Seminarióban őrzött, Diana diadalát ábrázoló, hiteles mennyezetvázlatával, vagyakár abergamóiS. Bartolommeo templom 1750-ben festett mennyezetképének vázlatával. Az előtérben elnyúló, hátnézetben ábrázolt nőalak mását Diziani egy bellunói vázlatán látjuk viszont, a hiteles, Jézus bevonul Jeruzsálembe kép kísérőalakjai között. Dizianinak a kortársak által magasztalt gazdag freskófestő-tevékenysége ma csak töredékesen, hiányosan áll előttünk. Életművének tisztázása éppen ebben a vonatkozásban szorul leginkább kiegészítésre. Fal- és mennyezetképei az idők során kevés kivétellel (Bergamo, S. Bartolommeo, Treviso, Pal. Spineda) nyomtalanul elpusztultak; egyesek bizonyára ma is még felismerésre, azonosításra várnak. Itt csupián egyetlen idevágó alkotásra szeretnénk felhívni a figyelmet, a velencei Cà Kezzonicóbeli, tévesen Crosatónak tulajdonított mennyezetképére (70. kép). A Sala dei Pastelli mennyezetét díszítő s a Költészet diadalát ábrázoló freskót a palota monográfusa, G. Lorenzetti óvatosan még a bálterem freskójának festőjéhez, Giambattista Crosatóhoz közel álló alkotásnak tartja, H. W. Hegemann azonban már mint Crosato alkotását teszi közzé. 21 S jóllehet az 1943-ban megjelent Crosato könyv kiváló szerzője, G. Fiocco ezt az attribuciót határozottan elutasítja s a freskót nem veszi fel Crosato alkotásai közé, az mégis az utóbbi mester műveként szerepel az újabb iro18 P a 1 1 u c c h i n i, 11. : Appunti per Giuseppe Diziani. Arte Yeneta X, 1956. 209. old., 229. kép. 19 A müncheni Zentralinstitut für Kunstgeschichte gyűjteményéből származó fényképért ezúton mondok köszönetet Dr. Gerhard Woeckelnek. 20 Z a n e t t i, A.M. : Delia pittura Yeneziana e delle Opere Pubbliche de Yeneziani Maestri. Yenezia. 177,1. 444. említi Dizianinak az Akadémián a Sala delle Adunanzéban levő Minervát ábrázoló festményét. Bartoli, F. (Le pitture ed architetture della città di líovigo. Venezia. 1793. 246, 256.) a Cà Silvestriben Diana diadalán kívül idézi Dizianinak egy allegorikus festményét, az «il tempo»-t. 21 Lore n z e t t i, G. : Cà Rezzonico. Yenezia, 1936. 21 ; Heg e m a n n, II.W. : Giovanni Battista Tiepolo. Berlin, 1940. 100. old., 60. kép.
