Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)
GARAS KLÁRA: Gaspare Diziani néhány ismeretlen műve Budapesten
dalomban is.2 Pedig a stílussajátságok s Crosatónak éppen a Cà Rezzonicóban lévő hiteles báltermi freskójával való összehasonlítás világosan elárulják, hogy nagyon is eltérő ábrázolásmóddal, formaadással állunk itt szemben s az sem igen okozhat nehézséget a gondos vizsgálat után, hogy e sajátos formaadásból, ábrázolásmódból Gaspare Dizianira ismerjünk. A Crosato vaskosabb, plasztikusabb alakjaitól, a kerekded arcformáktól eltérő kecsesebb, nyúlánkabb nőalakok, a lapos homlokok asajátos, kissé felkunkorodó orrokkal, a puttók a kedves fürtcsomókkal Diziani műveire jellemzőek, a velencei Palazzo Contarini újabban közzétett mennyezetképével, a rovigói Diana vázlattal mutatják a legközelebbi rokonságot, mint ahogy Dizianira, Diziani késői műveire elmékeztet a mélységet alig érzékeltető felépítés, a felületet súroló megvilágítás is. A Rezzonico palota építési adataiból következően a Sala dei Pastelli mennyezetképe Diziani pályafutásának késői szakaszában, 1750 körül készülhetett. Diziani freskóit, vallásos, mitologikus vagy allegorikus táblaképeit, vázlatait a jellemző stílussajátságok alapján viszonylag elég nagy biztonsággal ismerhetjük fel, festői munkásságát a kortárs velencei mesterek oeuvre-jétol meglehetősen pontosan elhatárolhatjuk. Bizonytalanabb, tisztázatlanabb azonban a helyzet Diziani grafikus tevékenységét, rajzait illetően. A kortársak Dizianit mint kiváló rajzolót tartották számon, Vincenzo Da Canal már 1732-ben hangsúlyozza « Erano cosi distinti il di hű disegni, che innamoratone il N. H. Zaccaria Sagredo ne seppe e volle unire un grande volume ». 23 Mariette, a XVIII. század egyik legkiválóbb rajzgyűjtője és szakértője különös súlyt helyezett arra, hogy Dizianitól rajzokat szerezzen, gyűjteményében öt rajz képviselte a velencei mestert. 24 Az idők során azonban Diziani rajzművészetének emléke elhalványult, a XVIII. századi velencei rajzok közelebbről meg nem határozott, váltakozva különböző mestereknek tulajdonított halmazából ma már nem könnyen választhatók külön az ő alkotásai. Különösen elmosódó és bizonytalan jelenleg a határvonal, mely a Dizianinak illetve Giovanni Antonio Pellegrininek tulajdonított rajzokat egymástól elválasztja, de nem ritka az az eset sem, amikor Diziani rajzokat Sebastiano Riccinek vagy Francesco Fontebassónak tulajdonítanak. 25 Szilárd támpontot a Diziani rajzok meghatározásához, s a rajzok 22 F i o c e o, G. : Giambattista Crosato. Venezia, 1944. 94 ; Don z e 1 I i. C. : i.m. 98. kép. Crosato munkássága, éppen a tévesen neki tulajdonított művek révén még ma sem áll teljesen világosan előttünk : az újabb irodalomban is gyakran egyik főműveként idézett torinói Négy elem-freskó (Palazzo Reale) pl. kimutathatóan Gregorio Guglielmi hiteles alkotása (1. Gris cri, A. : Gregorio Guglielmi a Torino. Paragone VI, 1955. 69. sz. 29. old.). 23 Canal, V. Da: i.m. XXXV tábla. 24 Bottari, G. — T i e O z z i, J. : Raccolta di lettere di pittura, scultura ed arehitettura. Milano, 1825. VIII. 391. — L. Mariette levelét T. Temenzához, továbbá Basán, F. : Catalogue raisonné des différens objets de curiosités . . . qui eomposoient le Cabinet de feu M. Mariette. Paris, 1775. tábla. 25 A Pellegrini kiállítás katalógusában (B e t t a g n o. A.: Disegni e dipinti di Giovanni Antonio Pellegrini. Venezia, 1959) Pellegrini műveként szereplő rajzok közt is jó egynéhány található, amelynek szerzőjét minden valószínűség szerint inkább Dizianiban kell keresnünk : 1. többek közt pl. a 63. sz. Allegória a Correr anyagából, a 82. sz. stockholmi címlaptervek stb. Diziani alkotása a bécsi Albertina korábban Sebastiano Riccinek, újabban Francesco Fontebassónak tulajdonított (Benesch, O. : Disegni veneti deH'Albertina di Vienna. Venezia, 1961. 65. old., 96. sz.) Angyali üdvözlet oltárvázlata is (L. Fioc c o, G. : Arte Veneta XV 1961. 320.). A csaknem azonos kidolgozású boroszlói Szt. Antal lappal együtt (Mrozinsk a, M. : Disegni veneti in Polonia. Venezia, 1958.) Diziani újabban közzétett udinei rajzával mutat közel rokonságot. Az udinei rajz dátuma, 1718, alapján úgy véljük ezekben a lapokban ismerhetjük fel Diziani legkorábbi rajzstílusát.
