Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 23. (Budapest 1963)
ESZLÁRY ÉVA: Próféta dombormű Erasmus Grasser műhelyéből
tozatosságot (példa rá a müncheni stallumsor). Ezért nem találunk erre közvetlen analógiát. Szobrunk aj kának lefelé görbülő metszésére a stallumf igurákat megelőző Pi pping-i (jelenleg Bayerisches Nationalmuseum) János evangélista (34. kép) és Mária (35. kép) 10 szájának faragásmódjára emlékeztetnek. A haj kezelése a Bayerisches National muscumban levő Atyaisten-szobor (37. kép) 11 hajfürtjeihez hasonló. Megfigyeléseinkből tehát azt a következtetést vonhatjuk le. hogy szobrunk Erasmus Grasser művészetéhez kapcsolódik. A mester oeuvre-jét nagyrészt stíluskritikai alapon állították össze. Alig fél tucat hiteles művét ismerjük. 1- Éppen ezért részletelemzésekhez csupán stíluskritikailag és nem levéltárilag hitelesített Grasser-i műveket használhattunk fel. Múzeumunk szobra sok tekintetben eléri ezeknek az alkotásoknak magas színvonalát, némely tekintetben azonban alattuk marad. A haj és a szakáll faragásának élettelenebb voltára gondolunk itt, vagy az egyébként mozgékony kezek kidolgozásának szegényebb és merevebb voltára. Kiállításunk prófétafigurája Erasmus Grasser műhelye körébe sorolható. Véleményünk szerint nem annyira oltárról való. mint inkább valamely elpusztult vagy kivitelezésre sem került korai stallumsorozat egy figurája lehetett, mely a mester közvetlen köréből került ki. A szobor alapelgondolása és felépítése a mesterre mutat, míg a részletkidolgozás említett kisebb fogyatékosságai a műhelytárs kezére vallanak, mely a mester alkotásainak lendületét és magas színvonalát nem mindig tudta követni. Darabunk a müncheni stallumsor alakjainak előfutára, mely Grasser korábbi műveihez is kapcsolódik. A próféta alakjának mondatszalaggal való lezárása is inkább a hagyományokat követi még, mint a müncheni stallumszobrok minden dekoratív segítségtől szabad, egyszerű lezárása. Szobrunk erősen gótikus felépítése azt bizonyítja, hogy a művész ezt a korábbi stallumsorozatát valószínűleg a «moriska»- táncosokat követő időkben. 13 az 1480-as években faraghatta társai közreműködésével. A Szépművészeti Múzeum Régi Szoborkiállításán szereplő próféta-figura valószínűvé teszi azt. hogy Erasmus Grasser nemcsak a müncheni Frauenkirche stallumsorát alkotta, hanem már korábban is faragott műhelytársaival együtt egy stallum sort, amely elpusztulhatott, esetleg nem is került felállításra, s amelynek ezt az egy figuráját ismerjük jelenleg. ESZLÁRY ÉVA 10 Bayerisches National museum München. Katalog VI. München, 1896. 568, 569. sz., XII. tábla; Halm, Ph.M. : i.m. 37-39. old. és XXIX-XXXI. táblák; Pind e r, W. : i.m. 381. old., 360. kép ; Hasse, M. : Der Salzburger Altar des Erasmus Grasser. Jahrbuch der preussischen Kunstsammlungen. LX. Berlin, 1939. 52. old., (i. kép ; Müller, Th.: Die Bildwerke in Holz, Ton und Stein von der Mitte des XV. bis gegen Mitte des XVI. Jahrhunderts. München, 1959. 46. old., 34 — 35. kép. 11 Halm, Ph.M.: i.m. 45. old., XXXIX-XL. táblák; Pinder, W. : i.m. 380; Müller, Th.: i.m. 48. old., 37. kép. 12 Halm, Ph.M. : i.m. 29. (A szerző a «moriska>>-táncosokat egy műnek tekinti.) 13 A «moriska»-táncosok készülési idejét 1. Hal m, Ph.M. : i.m. 14.
