Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)
VARGA EDITH: Rwd?3w és Ippj sztéléje
A budapesti sírkő tulajdonosai az eddig publikált emlékek között nem lelhetők fel, s ilymódon nevük csak tájékoztató, de nem döntő érv a kormeghatározást illetően. Bizonyos, hogy a darab nem is illik az analóg nevekkel rendelkezők középbirodalmi emlékeinek sorába ; azoktól formai, szerkezeti és stiláris szempontból határozottan elkülönül, és korábbi periódusra mutat. A sírtábla főbb jellegzetességei : a fekvő téglalap forma, a festett négyszögekkel díszített keretsávok, a képmező felosztása, és az ábrázolt alakoknak meglehetősen gondos, de gyakorlatlan kézre valló megfogalmazása az I. Átmeneti kori sztélék egyik, területileg és stilárisan is különálló csoportjával, a Nagade-i sírtáblákkal mutat szoros kapcsolatot. 10 I). Dunham alapvető munkájában, 11 nemkülönben J. Vandier ide vonatkozó tanulmányában 12 megközelítően teljes Naga-ed-Dêr-i anyagot állított össze, illetve vizsgált és vont le abból következtetéseket. 13 A nagyrészt kirabolt sírok, 14 s ennek következtében elkallódott egyéb leletek hiánya igen megnehezítette valamiféle relatív kronológia felállítását. Bebizonyosodott az is, hogy még az egyes sztélék koncepciója vagy kidolgozása sem nyújt elégséges alapot a datáláshoz, mint ahogyan a formák vizsgálata, vagy az ábrázolás elemeinek tanulmányozása is csak általános következtetéseket tett lehotővé. 15 Végül a teljes anyagnak négy alapszempont szerinti csoportosítása olyan kulcsot adott Dunham kezébe, amellyel az I. Átmeneti kori emlékeknek máig is csak bizonytalan és homályos, vagy általánosságokban mozgó datálásához képest meggyőző relatív kronológiai sort tudott felállítani a Nagada-i sztélék között. 16 A budapesti sírtábla esetében, ahol sem a meglevő prosopográfiai adatok, sem pedig ásatási feljegyzések tanúsága nem mozdítja elő az I. Átmeneti koron belüli szűkebb datálást, a magunk részéről Dunham rendszerét fogadjuk el a relatív kronológia alapjául. A hieroglif feliratban szereplő istennév (Anubis = A 5), személynevek (eddig csak középbirodalmi előfordulás = 5), címek (Óbirodalomtól a Középbirodalomig = 2) és a (hiányzó) ásatási bizonyítékok (6f ) megfelelő pontszámát figyelembevéve (18|) a sztélé az I. Átmeneti kor késői középső szakaszába illeszthető. E datálás mellett szólnak az ábrázolás stílusjegyei is, amelyek lényeges szín10 Ide tartoznak a Naga-ed-Dêr. Seikh Farag és Mesheikh összefüggő nagy temetőből származó példányok. 11 Dunham, D. : Naga-ed-Dêr Stelae of the First Intermediate Period. London, 1937. 12 Vandier, J. : Manuel d'Archéologie égyptienne. IL Les grandes époques. L'Architecture funéraire. Paris, 1954. 432 — 4SI. : Les stèles de la fin de l'Ancien Empire et de la Première Période Intermédiaire. 13 A Nagada-i sztélékre vonatkozóan 1. még : M ü lier, W. IL: MDAIK IV. 1933. 183. skk. 14 A Nagada-i sírok a sziklás wadik és folyópartok oldalaiba vannak mélyítve. A sztélék az áldozati terem fala elé, vagy falába vakolva voltak felállítva. A helyszínen érintetlenül talált példányok mellett ezt bizonyítják a sírtáblák hátoldalán és szélein megtapadt agyagvakolat maradványok. A budapesti sírtáblán a hátoldal és a szélek lemetszése miatt ez nem tanulmányozható, csupán a felszínen észlelhetők kisebb lerakódások. 15 D un ham, D. : i. rn. 119. 10 Dunham rendszerének lényege röviden a következő : Az I. Átmeneti kort négy részre : korai, korai közép, késői közép és késői periódusra osztotta. A sztéléken szereplő istenneveket, személyneveket, címeket, és a rájuk vonatkozó ásatási adatokat különböző pontszámmal látta el, minden csoportnál felállítva egy bizonytalan kategóriát is. A pontszámok összege alapján sorolta a tárgyakat a korszak négy periódusának egyikébe, kiemelve néhány határesetet. Vizsgálatának próbája — az egy sírból előkerült, vagy szöveg, illetve stílus szempontjából egyező példányok azonos pontszáma és egy csoportba kerülése — megmutatta a rendszer alapelvének helves felállítását : Dunham, D. : i. m. 120—124. 9 Bulletin 2-1 129
