Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)
VARGA EDITH: Rwd?3w és Ippj sztéléje
vonalbeli süllyedést mutatnak a VI. dinasztia kori és a közvetlenül ezután készült emlékekkel szemben, és még távol állnak a Középbirodalom kezdetének érettebb és kiegyensúlyozottabb formaadásától és emberábrázolásától. A budapesti sztélé olyan korban készült, amelyben a művészet színvonala mélyre zuhant, s a halotti emlékek túlnyomó többsége vidéki kőfaragók gyakorlatlan kezei közül került ki. Nem művészi kvalitásával tűnik ki, hanem éppen azért jelentős, mert jól szemlélteti valamelyik provinciális mester felfogását és ábrázolásbeli gyakorlatát. Nem tagadható ugyanis, hogy a korszak reliefművészetére jellemző modorosságok — a nagy, tágranyílt szem, a torzult száj, az aránytalanul nagy és esetlen kezek, a botszerűen kiugró lábizmok, stb — mellett, az emberalakok megfogalmazását tekintve, a részletek primitív és gyakran durva elrajzolása ellenére is (különösen szembeötlő a férjét átölelő nő kezének és csuklójának eltolódása) az együttes megkomponálása, az egyes alakok arányos, erőteljes felépítése jó szobrászi készségről tanúskodik. A szűkszavú, de tartalmilag kifogástalan, és ortográfiailag hibátlan felirat pedig a sztélék dekorálásában jártas kőfaragóra vall. Ha a tábla ábrázolását és stílusjegyeit az eddig publikált Nagada-i sírtáblákéval összevetjük, feltételezhető, hogy darabunk a Dunham-katalógusban szereplő N° 10 (18), 22 (18) és 11(22-) példányokkal egy műhelyben készült. 17 Ami RwdC h3w személyét és funkcióit illeti, itt aligha lehet közelebbi meghatározásra gondolni. A éd3w.tj-bitj és a émr-w c .tj címek már az óbirodalom vége felé általánosan használt és felvett jelzők voltak, amelyek mögött valódi funkció nem tételezhető fel. 18 Méginkább érvényes ez az I. Átmeneti kor zavarokkal terhes időszakára, amikor bárki neve mögé illeszthette a korábban legmagasabb ranggal járó címeket is. VARGA EDITH 17 Jóllehet Sjpt (N c 11) sztéléje később, a korszak vége felé készülhetett, — erre vallanak az istennevek (O 8),a személynév (2 1 / 2 ), a címek (2-f ) és az ásatási adatok (9) — mégis szoros formai, elrendezési és stiláris rokonságot mutat a budapesti példánnyal. A férfitest felépítése, arányai, az arcvonások, a kéz és a láb kidolgozásának modoros részletei, de az áldozati ajándékok egyes darabjainak kivitele is ugyanannak a műhelynek hagyományaira vallanak, amelyben Rwd-c}i3w és Ippj sírköve, továbbá a N° 10, illetve 22 példányok is készülhettek egy korábbi periódusban. 18 Legújabban erről 1. : B a e r, K. : Rank and Title in the Old Kingdom. Chicago, 1960. — Noha Baer vizsgálatai csak az V. és a VI. dinasztia cím- és rangrendszerére terjednek ki, a szerző bőven említ I. Átmeneti kori példákat is, és tanulmányaiból kiderül, hogy a címek elértéktelenedési folyamata a VI. dinasztia végén már általános zűrzavarhoz vezetett. A központi királyi hatalom felbomlása és a vidéki arisztokrácia megerősödése és önállósági törekvése csak még jobban összekuszálta a címek és rangok, illetve funkciók egymáshoz való viszonyát.
