Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 20. (Budapest 1962)

ESZLÁRY ÉVA: A Régi Szoborgyűjtemény egyik trecento töredékéről

körüli részek szenvedtek sérülést. Alakja az angyaléhoz hasonlóan zömök ; simán leomló, s lábnál szétterülő ruhája valamivel egyszerűbb amazénál. Jobbját oldalra tárja, balját, mely a törés következtében elmosódott, mellével párhuzamosan előrenyújtotta. Bizonyára bal karján volt átvetve hátraomló fátyla, melynek megmaradt része a kar alatti dekoratív vonalban fodrozódik. A dombormű keretelése és törtprofilú hátoldala számos zúzódás nyomát viseli magán. Az angyal alakja körül és a keretelés mentén zöld festés maradványai láthatók. Lehetséges, hogy ez a festés a sík hátteret fedte és a dekoratív alakok plasztikáját fokozta. A firenzei Santa Maria del Fiore déli oldalát az első kapu mellett dombormű díszíti, mely az «Angyali üdvözlet »-et ábrázolja (13. kép).

4 A mienkhez hasonlóan itt is erőteljes keretelés veszi körül a lapos síkon ritmikusan, kisebb-nagyobb szünetekkel elhelyezett alakokat és tárgyakat. A figurális részek a budapesti reliefhez hasonlóan laposan és erős kontúrral faragottak, a dombormű síkját legtöbbször teljes magasságában betöltik, sőt az alakok feje belenyúlik a keretelésbe. Rokon a mi darabunkkal az ábrázolásnak az a módja, amely mindent a maga legegyszerűbb formájában igyekszik bemutatni. A mozgalmas gótikus vonalak pedig mind a két dombormű faragásának élénkítő tényezői. A firenzei dóm «Angyali üdvözlet » reliefje 1310-ben készült, keltezése egy egész firenzei emlékcsoport számára jelent első kronológiai támpontot.

5 Ezzel a trecento első évtizedeiben Firenzében virágzó helyi stílussal és sajátságaival Bodmer foglalkozott először.

6 Az ebbe a körbe tartozó emlékanyagot addig zömmel a valóságban nem létező firenzei « Pisano iskola » műveinek tartották. Ez, a kora-trecento helyi stílus impulzusait 1320-ig elsősorban a firenzei ötvösségből és az Arnolfo di Cambio hatása alatt álló iránytól kapta, mely a gótikus stílus elemeivel egyesült. Stiláris sajátságai : a figurális vagy ornamentális ábrázolásokkal egyszerűen felosztott képmező, a sík alapon alig hangsúlyozott relief, a stilizálás legegyszerűbb ábrázolási formára való törekvése és bizonyos mértékig a gótikus vonal térhódítása. A Szépművészeti Múzeum kis domborműtöredéke a felsorolt jegyek alapján a XIV. századi firenzei helyi stílus egyik tipikus képviselőjének mondható, s ily módon gazdagítja ezt az emlékcsoportot. A firenzei helyi stílust mutató kora-trecento csoportban leginkább a már említett « Angyali üdvözlet » dombormű az, melyhez Múzeumunk darabja kapcsolódik. Nemcsak az elnyújtott téglány forma, az erőteljes keretelés, amelybe belenyúlnak a zömöktestű alakok, a sík háttér előtt szélesen és laposan kiterített figurák és tárgyak ünnepélyes szünetekkel váltakozó ritmusa teszik rokonná az említett, firenzei domborművei faragvány unkát, hanem több apróbb részletmegoldás hasonlósága is, mint például ott Mária, itt pedig a nőalak bal karján átvetett drapéria fodrozódó esése, az angyaloknak a deréknál sugarasan összefogott ruharedői és a dekoratívan kiterített szárnyak felületi díszítésének ritmusa. Domborművűnket kétségtelenül a Santa Maria del Fiore reliefjének hatására 1310 után faragta egy ismeretlen toszkán mester, aki a felületeket kevésbé élesen, inkább lágyabban munkálta meg. Jóllehet alkotása a kora-trecento firenzei irányt követi, művészetének provinciális volta nem engedi meg, hogy firenzei mesternek tartsuk. 4 Képe közölve: B i e h 1, W. : Toskaniscke Plastik. Leipzig, 1926. 166/b tábla; Bodmer, H. : Una scuola di scultura fiorentina nel trecento : I monumenti dei Baroncelli e dei Bárdi. Dedalo X, 1929 — 30. 633. A cikkemben közölt felvételt a firenzei Kunsthistorisches Institut volt szíves elküldeni. Szíves segítségükért ezúttal is köszönetet mondok. 'Bodmer, H. : i. m. i. h. 6 B o d m e r, H. : i. m. 616 — 639, 662 — 678; Mitteilungen des Kunsthistorischen Instituts in Florenz. III. Augsburg, 1919 — 1932. 188- 189'.