Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 20. (Budapest 1962)

ESZLÁRY ÉVA: A Régi Szoborgyűjtemény egyik trecento töredékéről

Miután megfigyelhettük a Santa Maria del Fiore clomborművének részletekre is kiterjedő hatását a budapesti töredéken, felvetődik a kérdés, hogy amennyiben domborművűnk valóban « Angyali üdvözlet »-et ábrázol, magát az Annuntiatio kompozícióját miért nem vette át mesterünk. De vajon valóban az « Angyali üdvöz­let » jelenete szerepel domborművűnkön? Amennyiben az szerepelne, xígy a nőalak nem fordítana hátat az angyalnak. Ennek a témának domborművűnk kompozíciójá­hoz hasonló elrendezésére nem is találunk korabeli analógiát. Inkább valamely más bibliai jelenetet kell domborművűnk tárgyának tartanunk. Természetesen akkor, amikor domborművűnk tárgyát keressük, annak csonka­sága miatt csupán feltevésekre szorítkozhatunk. Mégis meglehetősen nagy valószínű­séggel rekonstruálhatjuk a teljes domborművet a fennmaradt töredék alapján is. A kompozíció körülbelül a közepe táján vált ketté. A törési vonal mentén, az oltár feletti sík felületen emelkedő rész kezdete tapintható ki. 7 Ez a kis emelkedés kétség­kívül azt bizonyítja, hogy az oltár felett valamilyen alak vagy tárgy volt látható. Feltételezésünk szerint a kisméretű alak a gyermek Jézus lehetett, akit az oltár túlsó, már hiányzó részén álló agg Simeon tartott. Simeon mögött még egy vagy két alak állhatott. A megmaradt rész nőalakja Mária lehet, háta mögött pedig az angyal zárja le a jelenet egyik szélét. A középpontba helyezett oltár, melynél a gyermeket tartó Simeon szemközt áll Máriával, egyik alapvető kompozíciós típusa a Bemutatás 8 ábrázolásának. Giottónak és műhelyének alkotásai sorából három példa is említhető erre az elrendezésre, 9 megtalálható ez pl. a korszak másik jelentős mesterénél, Pietro Cavallininél is, 10 azonkívül a firenzei Battistero kupolamozaikján. 11 Ez utóbbi áll a legközelebb töredékünkhöz, mivel Mária itt is az oltártól balra kapott helyet. Valószínűleg az angyalnak az Annuntiatio ábrázolásokon számtalanszor látható felemelt jobbja alapján tartották « Angyali üdvözlet »-nek domborművűnket. Az angyal felemelt jobbja azonban itt csupán a kompozíció középpontja felé való utalás. Ilyen, a cselekmény centruma felé utaló angyalalakok szerepelnek a római Santa Maria Maggiore diadalívének ókeresztény mozaikján is, mely a « Bemutatás » gaz­dag fantáziával megalkotott jelenetét ábrázolja. 12 Későbbi analógiát ugyan nem ismerünk arra vonatkozóan, hogy a « Bemutatás » kompozícióban a cselekmény felé utaló, álló angyalalak szerepelne, 13 mégis feltételezzük, hogy domborművűnk ezt a jelenetet ábrázolja. Részben a meglevő töredék elrendezése enged erre követ­keztetni, részben pedig az a körülmény, hogy a « Bemutatás » Santa Maria Maggiore­beli ábrázolásán is szerepelnek Mária mögött hasonló angyalalakok. 7 Németh Kálmán, a Szépművészeti Múzeum restaurátora volt szíves erre figyel­memet felhívni. 8 Lukács 2. 21-38. 9 Klassiker der Kunst. XXIX. Giotto. Berlin und Leipzig, é. n. 28, 167, 207. tábla. Giotto «Bemutatas» típusáról 1. Marie, R. van: Recherches sur l'iconographie de Giotto et de Duccio. Etudes sur l'art de tous les pays et de tous les époques 2. Stras­bourg, 1920. 11 — 13. 10 V e n t u r i, A. : Storia dell'arte italiana. V. La pittura del trecento e le sue origini. Milano, 1907. 119. kép. 11 V e n t u r i, A.: i. m. 183. kép. 12 K ü n s t 1 e, K. : Ikonographie der christlichen Kunst. I. Freiburg i. Br., 1928. 365. old., 167. kép ; W i 1 p e r t, J. : Die römischen Mosaiken und Malereien der kirchli­chen Bauten vom IV —XIII. Jahrhundert. Freiburg i. Br., 1916. 57 — 60. tábla. 13 R é a u, L. : Iconographie de l'art chrétien. II. Iconographie de la Bible IL Paris, 1957. 261 — 266 ; Erff a, H. M. von cikke a Reallexikon zur deutschen Kunst­geschichte III. kötetében. Stuttgart, 1954. 1057 — 1076; Schorr, D. C. : The Iconographie Development of the Presentation in the Temule. The Art Bulletin. 1946. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom