Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 20. (Budapest 1962)
KÁKOSY LÁSZLÓ: A Halottak Könyve 108. fejezetének rövidített változata
máznak. Spiegelberg ennek alapján arra gondolt, 25 hogy ez a babona esetleg csak a 22. dinasztia korában került be Egyiptomba. Ez az állítás azonban— mint erre már a Bonnet Reallexikon is utal — nem tartható fenn, tekintettel arra, hogy már jóval korábbi időből is ismerjük a szem rontó erejébe vetett hitet olyan szövegekből, amelyek nem minden esetben nevezik meg kifejezetten a gonosz szemet, de tartalmukból világos, hogy csak erről lehet szó. Már a piramisszövegek néhány helye is említi a szemek bűvös erejét. Az egyik részlet szerint, amely arra szólítja fel a piramist, hogy az isteneket is tartsa távol a halottól, a királyi sírhely ajtaja két « gonosz » szemmel van lepecsételve. 26 Egy másik szövegben Horus a szemével rémíti az ellenséget. 27 A Halottak Könyve is tartalmaz olyan részleteket — a 108. fejezeten kívül is — amelyek a szem ártó hatalmára utalnak. 28 A 108. fejezet arra mutat, hogy az egyiptomiak elképzelése szerint a gonosz tekintetben olyan hatalmas erő rejlik, amely képes a napbárka haladásának meggátlásával az egész kozmosz rendjét is felborítani. A kígyó merev, hideg tekintetének egyébként az egész világon különleges varázserőt tulajdonítanak. 29 Egyiptomban már a piramisszövegekben is találunk erre vonatkozólag adatokat, 30 s a Halottak Könyve 149. fejezete is beszél egy gonosz tekintetű kígyóról. 31 Az egyes mítoszokban, pl. az emberek elpusztítását tárgyaló szövegben szereplő dühöngő napszem is — legalább részben — valószínűleg a rontó szemmel összefüggő elképzelésekből ered. Egyes szövegek szerint az istenek szemeinek is félelmetes hatása van. Plutarchosnál azt olvashatjuk, hogy Isis olyan haragos pillantást vetett a gyászát megleső byblosi királyfira, hogy az nyomban szörnyethalt. 32 Különösen későkori szövegek említik a metsző tekintetű démonokat, illetve védőisteneket. 33 A gonosz szem ereje ellen az egyiptomiak különböző módon védekeztek. Az edfui templom könyvtárkatalógusa szerint külön könyvben gyűjtötték össze a gonosz tekintet távoltartására szolgáló eljárásokat. 34 Ezt a célt szolgálta a név-mágia is. Spiegelberg közölte először azokat a későkori neveket, amelyek a gonosz szemek varázsereje ellen védték viselőjüket. Ilyenek pl. « A gonosz szem megölése », « Neith megöli a gonosz szemet » stb. 35 A szem rontó erejét azonban az egyiptomi igyekezett a saját maga számára is felhasználni ; mások megrontásával egyúttal saját védelmét is biztosítani. Erre mutat pl. a nevek egy másik csoportja : 36 pl. « A szem legyen ellenük! », « Amon két szeme legyen ellenük ! » A szem varázserejét igyekezett megnyerni az egyiptomi a maga számára az wd3.t szem alkalmazásával is. Gyakran jelenik meg például hajó25 i. m. 153. 26 Pyr. 1266c. 27 Pyr. 253. 28 Lepsius, R. : Das Todtenbuch der Ägypter. Leipzig, 1842. 16. tábla, 8. sor és 42, 20. sor ; B u d g e, E. A. W. : The Book of the Dead. London, 1910. I. 149. 29 Seligmann, S. : Der böse Blick. Berlin, 1910. I. 126 skk. Apophis gonosz tekintetére 1. még P i a n k o f f, A. : Le livre des quererts. BIFAO XLII (1944) LXIII. tábla és 52. old. 30 Pyr. 429b. "Halottak Könyve 149, 44. sor. N a vi lie, E. : i. m. CLXIX. tábla. 32 De Iside 17. 33 Pl. Rochemonteix, M. —C h a s s i n a t, E. : Edfou I. 166, 176, 189. 34 Chas s in at, E. : Edfou III. 351. Vö. L e i p o 1 d t, J.—M o r e n z, S. : Heilige Schriften. Leipzig, 1953. 167 ; W e s s e t z k y, V. : Az óegyiptomi könyvtár. Antik Tanulmánvok (Studia Antiqua) V, 1958. 159. * 35 I. m. 152.' 36 Guentch-Ogloueff, M. : Noms propres imprécatoires. BIFAO XL, 1941. 119sk.
