Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 19. (Budapest 1961)
KOMORÓCZY GÉZA: Öt korai mezopotámiai pecséthenger
tányérra merőleges köteg. Ez a viselet leginkább az agadéi korból ismert. 18 b) Az 1. jelenetben szereplő bikával szimmetrikus. A henger csoportbeosztása különleges ; nyilvánvalóan a két hős — két állat csoportjának bővítése : a bikát és az oroszlánt a rajz megkettőzi. Amint erre 0. Weber rámutat, a bika és oroszlán valószínűleg nem egymással mérkőznek, hanem külön csoportjuk azt érzékelteti, hogy mindketten a közös ellenséggel állanak szemben. 19 Az előző hengerhez fűzött megjegyzések alapján a jelenet szereplőit nevezhetjük Gilgamesnek, illetve Enkidunak. Persze, lehet, hogy Enkidu (a bikaember) a jelenet fő alakja ; ebben az esetben a sapkás vadász esetleg azon kísérők egyike, akik a S. N. Kramer által «Gilgames és az Elet orszaga» címmel ellátott sumer eposz szerint Huwawa ellen Gilgames és Enkidu társai voltak. A henger ábrázolása az egyik leggyakoribb típushoz tartozik, de ennek a változatnak pontosan megfelelő rajzot nem ismerünk. A bika kihajló szarva ugyanígy látható egy agadéi hengeren, 20 — ebből is következőleg az I. agadéi dinasztia idejére kell tennünk keletkezését (i.e. 2350—2150) azzal a megjegyzéssel, hogy érett, már-már sematikussá váló művészetet mutat, amely csak a mozdulatokban tudja a frisseséget, elevenséget megőrizni, a kompozícióban nem. 3. Pecsét henger. Egy hős, két-két állat (8—9. kép). 21 A henger meglehetősen rongált, töredezett állapotban van. A rajzok mélye más színű, mint a felszín. Öt alakos kompozíció : egy hős, két-két szimmetrikusan elhelyezett állat ; 0. Weber szavával győzelmi jelenet. Középen a ruhátlan hős («Gilgames»), szétvetett lábbal, fejét oldalt tartva. Homlokán valószínűleg szarv-korona látható. Két kitárt karja jobb- és baloldalt nyakuknál fogva két agancsos állatot tart. A szarvasok nyaka befelé hajlik, felvetik fejüket. Lábuk szétvetett ; faruk, farkuk gondosan rajzolt és jól látható. A szarvasokat kívülről egy-egy ágaskodó oroszlán mellső lába ragadja meg. Az oroszlánok farka felfelé csapódik — ez a lendületes mozdulat zárja le a képet. Az oroszlánok sörényes feje nyakban élesen fordul, mancsukból három karom jól látszik. Térkitöltő : a záró-választó jel : két kifelé görbülő szabálytalan ív között húzódó két vízszintes vonal. Alatta a skorpió («rák») képe látszik •— itt már talán istenjelvényként használatos. A hős és a jobboldali szarvas között három (négy ?) ágú, pontból kiinduló s felfelé haladó vonal, — talán Adad isten jelvénye. 22 A hős és a baloldali szarvas között, a mező közepén, 1 : 2 arányú, kb. 110 fokos szöget bezáró két vonal (fegyver?). A baloldali szarvas és oroszlán között növényhez vagy Samas isten késéhez hasonló, pontosabban meg nem határozható tárgy. A henger ábrázolása a leggyakoribb típusnak felel meg. Párhuzamait az archaikus 23 és agadéi 24 korban egyaránt megtaláljuk. A szarv-mozdulat jellegzetes 18 Vö. Legrain, L. : i.m. pl. a 86. képpel kapcsolatban. 19 Vö. Weber, O. : i.m. különösen a 17. és 38. old. 20 W i s e m a n , D. J. : i.m. 31. és 24. kép. 21 Leltári száma : 51.2381. Anyaga : szürkés jadeit (3,1). Magassága 26 mm, átmérője 16 mm. 22 Az ist en jel vény ékről itt és a továbbiakban 1. Jastrow, M. : Bildermappe zur Religion Babvloniens und Assvriens, Erläuterungen. Giessen, 1912. 17 — 36. 23 Delaporte, L. : i. m. 30. tábla 13, 15 — 18. kép. 24 TJo. 49. tábla 6. kép. továbbá Legrain, L. : i. m. No. 95, 103, 104, 107.; Moortgat, A. : i. m. 164. képén, és — kisebb eltéréssel — Weber, O. : i. m. 92. stb. kép.
