Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)
RADOCSAY DÉNES: A magyarországi gótikus faszobrászat határkérdéséhez. II.
hozzákapcsolt két szobor fő problémája, függetlenül attól, hogy a figurák 1600 táján, avagy a XVII. század későbbi évtizedei során készültek-e. Könnyű immár ezen előzmények után a három szobor gótikus formái között rejlő idegenszerű elemekre felfigyelni, könnyű, a csütörtökhelyi dombormű „realizmusa" mögött a faragó fogyatékos tudását, a csak a külső formák követésére képes szobrászi készségét felfedezni. Könnyű utalni arra, hogy a XVI. század elejének lágyabban és bonyolultabban, szellemesebb gazdagsággal vetődő, torlódó és megtorpanó puha redői mellett a három Piéta redőrendszere élesen töredező, élettelenül szabályos formákat ölt. Arra, hogy formái a sváb, délnémet művészetben jól ismert XVI. század eleji párhuzamos redők stílusára is emlékeztet s faragási módját tekintve mégis teljesen idegen attól. Nem nehéz e stílusban az eklektikus gótizálás jegyeit felismerni, mint ahogy könnyű a fejek népiesen naturális vonásaira felfigyelni, avagy Krisztus vaskosan mintázott, tömbszerű testét a későgótikus, érzékeny vésővel modellált, felületi szépségekre is törekvő Krisztus-testektől megkülönböztetni. A Szepesség negyedik kérdéses Pietáját a landold (Lendak) templom őrzi. Típusa különbözik az előző hárométól — tévesen a XIV. század második felére keltezték 19 —, az előbbi megfontolások alapján mégis ugyanazon stílusfolyamat termékének minősül, mint a szorosan egymáshoz kapcsolódó csütörtökhelyi, ólublói és szepesmindszenti. 20 Nem hallgatható el, hogy formáinak különösségét kiegészítettseggel, átfaragottsággal, átfestettséggel volt szükséges érthetővé tenni. Nem véletlen, hogy feltételesen bár, a szepesmindszenti szobor mintaképeként is esett róla szó. Formái szokatlanságáról vall félévszázados határok közötti keltezése, s stíluskapcsolatainak tisztázatlansága is. Mindazon magyarázat, amely középkori eredetét igyekezett hihetővé tenni, inkább későbbi keletkezése mellett szól. E négy, tág időhatárok közé helyezett szepességi Piéta pontosabb keltezéséhez — úgy véljük — a legutóbb ismertté vált sümegi Piéta szobor vezet. 21 A ferences rendház kéziratos története szerint a sümegi figurát 1653-ban faragták. Az évszám hitelességében nincs okunk kételkedni, — bár a sümegi műemléki füzet szerzője ezt egy XVIII. századi feljegyzés alapján, amely a szobrot régóta csodatevő hírében állónak mondja, kétségbevonta, sőt középkoriságát a csütörtökhelyi dombormű és a zalaszentgróti remete analógiájával igazolni vélte. 22 A csütörtökhelyi (Spissky Stvrtok) figurával vont párhuzam helytálló, a zalaszentgróti remetének azonban sem a sümegi Pietához, sem a szepességi csoportunkhoz nincs köze. Kétségtelen, hogy a sümegi és a szepességi Pieták stílusa közös forrásból fakadt, közös éltető talajuk a XVII. század gótizáló törekvése. Sőt rokon vonásaik alapján feltehető az is, hogy közelebbi kapcsolatban álltak egymással. Ismerve az új, a barokk stílusnak viszonylag gyors dunántúli térhódítását és tudva a Felvidék művészetében továbbélő gótikus hagyományok elevenségéről, logikus a feltevés, hogy e hatás a Felvidék felől érkezett a Dunántúl felé. E feltevésből következően pedig szepességi Pietáinknak az 1653-ban készült sümegi szobrot meg kellett előzniük, vagy legalábbis a XVII. század közepe táján kellett készülniök. így az a korábbi bizonytalanság, 19 Schürer, O. — Wiese, E.: Kunst in der Zips. (Erster Bericht...) Zeitschrift des Deutschen Vereins für Kunstwissenschaft III, 1936. 225; Schürer, 0. — Wiese, E.: Deutsche Kunst in der Zips. Brünn—Wien—Leipzig, 1938. 61, 184. 20 Radocsay D. : Ismeretlen és elfelejtett középkori magyarországi faszobrok. Művészetörténeti Értesítő IX. 1960. 3. old. 8. kép. 21 Kampis A.: id. m. 69. e Piéta születését még a barokk főoltáron, magasan, üvegszekrényben lévén, selyempalástba burkoltan, közelebbről meg nem vizsgálhatván, feltételesen 1420 —1430 tájára tette. 22 Végvári L.: A sümegi Maulbertsch freskók. Budapest, 1958. 11. old., 4. kép. A rendház kéziratos története Sümegen nem található. Lappang.
