Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)
VARGA EDITH: Az egyiptomi gyűjtemény késői kori szobrászmintái
ticitása. A fejecske készítője többet adott az egyiptomi művészetben szokványossá vált kosábrázolásnál, s ha a részletek precíz kidolgozásával adós is maradt, a fej az anatómiailag pontos, művészüeg kitűnő megmunkálás terén az e csoportba tartozó darabok között első helyen áll. Legközelebbi analógiája a Metropolitan Museum of Art kosfejes szobrászmodellje. 27 Készítésének időpontját a saisi korra tehetjük. 28 Erre vall egyrészt az állatábrázolási készségnek e korban szinte páratlan fejlődését bizonyító tömérdek állatszobrocska és relief, 29 másrészt a saisi kor szobrászműhelyeiből fennmaradt, példányunkkal azonos technikájú, stílusú és rendeltetésű egyéb kos, bika, oroszlán, majom stb. modell 30 akár csak fej vagy „buszt" formában, mint a budapesti darab, akár teljes állatalakban. 31 Ezekről a reliefmintákról éppúgy, mint a többi (befejezett) mészkő-modellről stukkó öntvényeket készítettek 32 a kőfaragók számára. Tábla ülő férfi alakjával. Relief szobrászminta. Homokkő. 33 M : 9 cm, sz : 7,8 cm. Ltsz : 51.2460 (12. kép). 34 A tábla balra tekintő, ülő férfit ábrázol a ^ hieroglifa formájában. A dombormű erősen kopott felületén a jobb váll, jobb ököl körül, a mellen és a csipőn vörös festésnyomok láthatók. A darab azoknak a hieroglif-mintáknak a sorába tartozhatott, amelyek a szobrászmodellek egyik —• szám szerint — legnagyobb csoportját alkotják. 35 A tömegesen előkerült írásjegy-minták sorában az ismert példányok között az ülő ember hieroglifája nem fordul elő. Hogy a relief mégis a szobrász27 Breasted, J. H.: Geschichte Ägyptens, 1936. fig. 214; A fej valószinűleg Khnum isten fejét ábrázolja ; erre mutat a paróka két szárnya, a nyak és a bal váll jelzése. A budapesti darab ezzel szemben állattesthcz tartozó fejet örökít meg. 28 Nem térek ki egy darabnál sem a megelőző korok hasonló rendeltetésű modelljeire ; ezzel csaknem minden példánynál számolni kell. Csupán egy Amarna-kori szobrásztanulmányt emelek ki, amely mészkő táblán magas reliefben kidolgozott lófejet ábrázol : Berlin, Ägyptisches Museum : Breasted, J. H.: id. m. fig. 235. 29 A saisi kor állatábrázolásainak legfontosabb mozgatója az előretörő és egyre népszerűbbé váló állatkultusz volt. 30 Edgar: C. C: id. m. n°e (oroszlán =) 33421, 33422, 33424 ; (sakál =) 33425 ; (tehén =) 33426 ; (majom =) 33429 ; etc., etc. 31 Edgar, C. C: id. m. (kosok =) N°s 33441, 33442, 33443, 33445. 32 Edgar, C. C: id. m. krokodil fejről: n° 33490 ; lépő kosról : 33492 ; oroszlánról : 33491 ; bika vagy tehénfejről : Louvre, «Tel» pl. 130, C. 33 A szobrászminták effajta csoportja általában mészkőből készült, de ritkán előfordulnak más kőből is : pl. Tábla liba alakjával, vörös gránit, 10 X 11 cm. Musée Egyptien, Kairo n<> 67910. 34 A tábla kisebb felületi horzsolásoktól eltekintve teljesen ép. 35 A XVIII. dinasztia korából — Teli el Amarnát kivéve — számos ilyen modell került elő Deir el Medineből, Bruyère, B.: id. m. XIV. t. A kairói Musée Egyptien idevonatkozó gazdag anyaga főként Tanisból és Saqqarából származik, de számos példány került elő Tell Basta, Naukratis, Kanopos, Myt Fares, Abydos területéről is. (= Mariette, A.: Notice des principaux monuments du Musée d'Antiquités égyptiennes à Boulaq. 6 ème éd., 1876. 221. skk; Lásd Edgar idézett katalógusát.) A hieroglif-minták sorában leggyakrabban előforduló jel a sólyom ^ hr, de gyakori a^\# nb. tj (külön-külön is), a bagoly m (külön csak a fej is), az wr-madár, az ^ w-madár, a skarabeus|j| hpr, a madárfej ^ 3pd az wd3.t-szem a liba s3, a nyúl wn, a kartus Q (Psametik nevével), sőt egy táblán több különböző hieroglif-jegy is megjelenik (kos és sólyom, sólvom és a Ç Ur-jel, | nfr és <C7 nb jelek stb. Általában megfigyelhető, hogy — néhány egyszerűbb jel kivételével (pl. nb, nfr) — a bonyolultabb rajzú írásjegyekről készítettek mintát.)
