Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960

ESZLÁRY ÉVA: Barokk márvány lovasszobrocska a Régi Szoborgyűjteményben

BAROKK MÁRVÁNY LOVASSZOBROCSKA A RÉGI SZOBORCYŰ.I TEMEN YBEN A Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteményébe 1952-ben kerüJt át a Történeti Múzeumból egy hadvezér fehér márványból készült, 45 cm magas lovasszobra (54. kép).

1 A műtárgy mesteréről korábban csak annyit sikertilt megállapítani, hogy 1700 táján valószínűleg Németországban működött. Az eg3>" nézetre komponált lovasszobor erősen stilizáló jellegű mind a felágaskodó lónak, mind a lovat megülő hadvezér alakjának megfogalmazásában. A kissé játékos, dekoratív, stilizáló felfogással szemben csak az arc mutat olyan határozott vonásokat, amelyek arra engednek következtetni, hogy ez a szobrocska nem csupán dekoratív lovas figurának készült, hanem az 1700-as évek egyik híres és népszerű hadvezérét ábrázolja, Az erősnyergű, vékony orr, a nagy kidomborodó és árkos szemek, melyeket részben fed a vastag szemhéj, a széles arccsont, a húsos, telt ajak, a száj két szögletében a száj körüli vonásokat jellegzetessé tevő ráncok, végül a határozott áll (55. kép), II. Miksa Emánuel (1662—1726) bajor választófejedelemre emlékeztetnek bennünket. A Történeti Múzeum Történeti Képcsarnokában számos metszeten, Éremtárában pedig több érmen

2 felismerhető ez a hasonlóság. Különösen négy metszet (56—59. kép) látszik azt a feltevésünket támogatni, hogy szobrunk II. Miksa Emánuelt ábrázolja,

3 aki a XVII. század végén részt vett a törökök elleni harcokban, Bécs, Esztergom, Buda, Belgrád visszafoglalásában,

4 és akit II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a Habsburg uralkodóval szemben magyar királlyá akartak választani."' 1 Ltsz. 52.49. - Két érmen volt ez a hasonlóság különösen megfigyelhető : G o h l Ö. : Budapest emlékérmei. Budapest, 1899. I. rész. 100. old., 105. sz. Ezüst, 43 mm ; Helbing árverés. 1903. ápr. 24. 8572. sz., W. 1488. Ezüst, 34 mm. ÉN 33. A/1903, sz. 3 A lovasszobrocska, amely Marczibányí István hagyatékaként került a Történeti Múzeumba, az 1825-ben kiadott „Cimeliotheca Musei Nationalis Hungarici, sive Catalogus Historico-Criticus Antiquitatum, raritatum et pretiosorum cum Bibliotheca antiquaria, et numaria eiusdem institut!." című munkában (Sec. II. IX. 7.) Lotharingiai Károly szobraként van meghatározva. Szobrunkat arcképeivel összevetve megállapíthatjuk hogy ez a meghatározás elsősorban Lotharingiai Károly közismert magyarországi kapcsolatai miatt merül fel, nem pedig a portrék hasonlósága következtében. A „Cimeliotheca" szövegéből kitűnik az is, hogy a szobrot szívesen tekintik olyan hadvezér lovasszobrának, aki őse volt az uralkodó családnak. — A portrészerű fejnek II. Miksa Emánuellel való feltűnő hasonlóságára dr. Rózsa György volt szíves figyelmemet felhívni. Az átnézett metszetanyag méginkább megerősített abban a feltevésben, hogy szobrunk II. Miksa Emánuel bajor választófejedelmet ábrázolja. 4 II. Miksa Emánuel szerepét Buda visszafoglalásában Károlyi Á. : Buda és Pest vissza vívása 1686-ban (Budapest, 1936) című munkája több helyen is részletesen tárgyalja. *

5 H ó m a n B. — S z e k f ű G y. : Magyar történet. IV. Budapest, 1935. 306 — 307.