Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960
CZOBOR ÁGNES: Egy kompozíció változatai Martin Johann Schmidt művészetében
A budapesti Képtár Martin Johann Schmidt olaj vázlatai 7 sorában a melki oltár kis vázlata — bár a többinél sokkal színesebb — nem tartozik a legkiválóbbak közé. A stockerni Szt. Flórián és a linzi Szt. Ferenc oltárok budapesti vázlatainak ötletes, szinte látomásszerű megjelenítése mellett például valósággal megfontoltan kidolgozottnak hat, ennek eredményeképp kevésbé lendületes és magávalsodró. Ezt az eltérést talán azzal magyarázhatjuk, hogy a művészt itt nem egy új téma első megfogalmazásakor, a képalkotás pillanatában figyelhetjük meg, csak egy régi téma megismétlésénél, amikor is erősen kötötte az előző megoldásra való emlékezés. Ez az emlékezés a gobelsburgi oltárra — talán mert a kis vázlat formátuma is hasonlóbb a gobelsburgiéhoz, mint a nagy oltárképé — erősebb a melki oltár budapesti vázlatán, mint magán a kivitelezett oltáron. Pár évvel később, amikor Martin Johann Schmidt ismét Nepomuki Szt. J ános vízióját örökíti meg (Graz, Joanneum, 79. kép), már sokkal kevésbé korlátozza fantáziáját a régi kompozíció. Talán ennek tudható be, hogy a grazi kis kép sokkal könnyedebb, sokkal oldottabb, sokkal inkább az alkotás lázában készült vázlat, mint a budapesti. Nagyobb képfelülettel rendelkezvén, ügyesebben helyezi el rajta a megkisebbedett, festői könnyedségű alakokat. Hogy a kompozíció még levegősebbé váljék, a Madonnakép felé mutató angyalt felteszi az égbe a puttók közé, és hogy a téma feldolgozását ne az egyhangúságig ismételje, a gobelsburgi oltár Szt. Jánosára emlékeztető szentnek — akárcsak az 1762-ben készült, Opponitzban levő egyalakos Nepomuki Szt. János képén 8 — feszületet tesz a kezébe. A legnagyobb újítás a két kis puttó megoldásánál jelentkezik. Könyv, kulcs és a gyónástitokra utaló, száj elé tett ujjacska együttesen látható itt, de a két kis angyal nem egymás mellett ül, mint a többi változaton, hanem diagonálisan egymás fölött, s közülük, az egyik háttal a nézőnek. A grazi kis vázlat keletkezési időpontját Garzarolli-Thurnlackh 1755 körűire, R. Feuchtmüller pedig 1780 körűire teszi, 9 mi inkább a korábbi datálás felé hajlunk. A Nepomuki Szt. János látomása téma még két változatban ismert Martin Johann Schmidt oeuvre-jében. A kettő, egy oltárkép és egy rajz, körülbelül egyidőben készült. A strassengeli oltárkép az 1781-es évszámot viseli, az Albertinában őrzött rajzot 1780 körűire helyezik. 10 A strassengeli oltár (81. kép) a téma összes idáig bemutatott feldolgozásai között a leggyengébb. Tükörképes beállításban látjuk viszont a már ismert kompozíciót, hideg, erősen klasszicizáló felfogásban. Az oldott, vibráló, rokokó festőiséget rajzos keménység váltja fel, az angyal arca édeskéssé válik, a fejek, a klasszikus lépték követelményeinek megfelelően, túl kicsinyekké lesznek. A műhelysegítség szinte már nem is vitatható a strassengeli oltár kivitelezésénél. 7 1. Ltsz. 2145. Szt. Flórián. Vázlat a Stockern-i plébániatemplom oltárképéhez, mely jelenleg a kremsi múzeumban van ; 2. Ltsz. 2146. Szt. Ferenc stigmatizációja. Vázlat a linzi minoritatemplom oltárképéhez ; 3. Ltsz. 6258. Krisztus a kereszten ; 4. Ltsz. 6676. Salamon ítélete. Vázlat a stcini városháza déli oromfalának csaknem elpusztult freskójához ; 5. Ltsz. 7049. Szt. Mihály legyőzi a sátánt. Vázlat a feldkircheni plébániatemplom főoltárképéhez ; 6. Ltsz. 8908. A művész családja körében. Vázlat a jelenleg Frolrnleiten-i magángyűjteményben levő képhez. A képekre vonatkozó adatokat 1. Pigler A.: Országos Szépművészeti Múzeum. Régi Képtár Katalógus. Budapest, 1954. 514 — 515. A Szt. Flórián és a Szt. Ferenc oltárok vázlatai reprodukálva Dworschak, F. stb.: id. m. 53 — 54. tábla, 8 Reprodukálva Dworschak, F. stb.: id. m. 37. tábla. 9 Garzarolli — Thurnlackh, K. : Handzeichnungen des Kremser-Schmidt: Die Funde seit 1925 und ihre Bedeutung. Dworschak, F. stb.: id. m. 108, és Feuchtmüller, R. : Werkskatalog. 270. 10 Garzarolli — Thurnlackh, K. : id. eikke 107—108.
