Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960

CZOBOR ÁGNES: Egy kompozíció változatai Martin Johann Schmidt művészetében

Az Albertinának 1796-ban a mester által sajátkezűleg átdolgozott, szép rajzán (80. kép) 11 a szent és az angyal közeli rokonai a strassengeli két főalaknak. Érdekes azonban, hogy itt, amikor az eddig feltárt oeuvre-je ismeretében, tudomásunk sze­rint utoljára dolgozza fel a témát (nem hisszük, hogy ez korábbi, mint a strassengeli), megint a legelső megfogalmazáshoz tér vissza, sőt még sokkal hívebben eleveníti fel a harminc évvel ezelőtt készült gobelsburgi kompozíciót, mint a többi közbeeső feldolgozáson. A középre helyezett, nagyszárnyú angyal, az alacsony oltárra tett Madonna-kép, a felhőkön ülő, kezében a világgömböt tartó Atyaisten a gobelsburgi oltáron majdnem azonos beállításban szerepeltek — a különbség a testek felépítésé­ben, az arányok eltérésében és a könnyed, festői kivitelezésben észlelhető. A két alkotás között eltelt években vált a művész jellegzetesen rokokó festővé. A nyolc­vanas években ismét lehiggad és valószínűleg nem véletlen, hogy — ebben az idő­ben, amikor már a klasszikus ideálok megvalósítását követelik — a mester az azo­nos téma feldolgozásánál az olasz seieento hagyományait őrző gobelsburgi oltár­kép kompozicionális felépítéséhez tér vissza. Martin Johann Schmidt, a hihetetlenül termékeny művész, ezenkívül más témáját is feldolgozta sokszor még ennél is több változatban. Az egyazon témák különböző időpontokban megfestett vagy megrajzolt megoldásainak kronológiai sorrendben való vizsgálata mindig érdekes és tanulságos egy művész stílusfejlő­désének analízisénél. CZOBOR ÁGNES 11 Graphische Sammlung Albeitina. Ltsz. 24684. 264x 144 mm. Kréta, toll, laví­rozás és fedőfehér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom