Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 16. (Budapest 1960)

BERNÁTH MÁRIA: Két angol képről

KÉT ANGOL KÉP A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A Modern Külföldi Osztály raktárában egy finomhangulatú kép vonja magára a figyelmet. Vásznának hátlapján a következő felirat olvasható : „Hamilton Palace July 1866 Painted by Alex. Eraser." A tinta erősen fakult, a betűk jellegzetesen múlt századi típusúak. Feltehető, hogy a festő kezeírása, Ezt megerősíti a Charles Holme : Royal Scottisch Academy művében található analógia (Special Spring Number of The Studio 1907). A kötetben színesen közölt Fraserkép nemcsak stílusazonosságot mutat a miénkkel, de szignatúrája is egyezik a képünk hátsó oldalán látható névjeggyel. Alexander Fraser 1829—1899-ig élt, a skót tájképfestészetnek nem kiemelkedő, de ízléses, akadémiai tagsággal elismert képviselője volt. Bár sajátosan skót tájképfestő iskoláról nem is beszélhetünk, a múlt század skót festőit nagyjából mégis összefogja és meghatározza országuk zord világa. Ez a világ képeiken nem egyszer drámai erejűvé fokozódik. A szelíd angol táj elvadul. A sötétzöld mező kezük alatt barnává válik és gyakran kavargó vihar vonul fölötte. A földeket sziklák, éles kövek borítják. Nyugalmuk, ha van, pillanatnyi : a vihar előkészülete. A barnalevelű fák meghajlanak, meghasadnak a nagyerejű széltől és a tajtékos hullám, melyet kavar, kietlenné vájja a roskadozó, erődítményes várat hordó sziklatömböt. A dús felhők szürkéskék végeérhetetlen gomolyagban tornyosulnak felénk. Képeiken a természet vadságának kiszolgáltatott ember ritkán jelenik meg, ha mégis : csak léptékül a természeti erőkhöz. Fraser szárazabb, józanabb. A Wilson által megkezdett és Constable-ban csúcspontra jutó törekvéshez csatlakozott ő, kisigényüen, szerényebben. A holland tájképfestők, elsősorban Ruysdael hatása nála már Constable szűrőjén át jut kifejezésre, nem úgy mint szűkebb honfitársainál, akik erejüket kimutathatóbban kovácsolták a XVII. századi holland eredményeken. Constable képeinek fojtott izgalma Frasernél talán csak egy-egy részletben érződik. Levegője mindennapi, nem lüktet és vibrál, mint nagy elődjénél. Képünk minden valószínűség szerint a Skót Királyi Akadémia titkárának, Sir Thomas Hamiltonnak birtokán készült. A tájkép (56. kép) ajándékként került múzeumunkba (61X 92 cm, Ltsz : 490. B). Középterében kis, szabálytalan alakú tavacska van, mely a felhőket és egy nagy fa árnyékát halványan, elmosódottan tükrözteti. A tó a terep enyhe domborulatának alján fekszik. Kétoldalt, a lankás emelkedőn szétszórt szarvascsorda legel. Barnás hátukon, hasukon, kis gyöngyfoltokban meg-megvillan a nap, ezzel adva mozgékonyságot és valami kedves közvetlenséget léptüknek. Az előtér a legszebben megfestett. Két korhadt fahasáb fekszik kissé balra, a kikopott fű látni engedi a föld barnás színét, és a sötétbarna és vöröses farönk a zöld, néhol sárgára szikkadt fű színével érdekes és harmonikus egységbe olvad.