Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 16. (Budapest 1960)
FREL, JIŘI: Megjegyzések néhány antik tárgyhoz
lapos márványmedencéket vizsgálta, amelyekből több töredék van Budapesten. 29 Felsorolásában egy prágai töredéket is említ (266, n° 20). Ez a darab valóban a Károly Egyetem klasszika-archaeologiai intézetének gyűjteményében található (ltsz. I 306) és reprodukálva van a Wiener Vorlegeblätterben, Band IX, 3a-6. A dombormű Thetist ábrázolja, amint a gyermek Achilleust Kheirónhoz viszi (az utóbbiból csak a bot vége maradt fönn, amelyre támaszkodik). A darabot 0. Benndorf 1875-ben Athénben szerezte. A márvány penteléi, tehát attikai munka ; ez a körülmény nem érdektelen a Thomas Edittől levont következtetések szempontjából. 8. A kis hal-mozaik 30 hitelessége kétséges : kidolgozása modernnek látszik, különösen a kis fehér kockák keltik azt az érzést a nézőben, hogy nemrégiben faragták őket ; az ábrázolt állatnak nincs meggyőző analógiája. Klaus Parlasca, aki nemrégiben tanulmányt tett közzé a hamis mozaikokról, 31 szintén ezen a nézeten van. Szíves közlése szerint ,,a rivai múzeumban látta egy szinte pontos párdarabját, amelynek származási helyéül Aquileia volt feltüntetve," s amely szintén hamisítvány. Egy hasonló ábrázolás van a Louvre-ban is ; ennek a hitelessége sem áll minden kétségen felül. 32 9. A rendkívül kifejező terrakotta férfiportré-fejnek, 33 amely véleményem szerint Gallienus korában készült, művészi színvonal tekintetében kevés párhuzama akad (27. kép). Ezúttal csak egy terrakotta-fejre szeretnék utalni (28—29. kép), amely finomságában hozzá hasonlítható; 34 plasztikus díszítése oinochoéról származik, míg a budapesti darabnál minden jel szerint nem ez a helyzet. Philippus Arabs korában készült; pontozott kidolgozású hajának és szakállának, mintázásának és arckifejezésének alapján érettkorú férfi portréja. Fölül az egyszerű kiöntő egy része fennmaradt. Felülete — belül is — narancssárga színű firnisszel volt bevonva ; jelenlegi magassága 5,6 cm. Az arcrészt a kiöntővel együtt negatív forma segítségével mintázták. Kétoldalt a fültövek látszanak ; ez a körülmény, továbbá a két oldalán levő törés formája megerősíti azt a feltevést, hogy cl \ clZcl cl fejet körben kidolgozva ábrázolta és a forma legalább két részből állt. A szakáll és a haj fürtjeit, a szemek körvonalait, a pupillákat és a száj bevágását utólag vitték rá a formából kiemelt fejre. Az arc határozott aszimmetriáját és a képmás monumentális jellegét tekintve feltételezni lehet, hogy életnagyságú portrészobor volt a terrakotta-szobrász mintája. A szobrocska állítólag Egyiptomból származik ; a rózsaszínű, homogén, kemény és jól kiégetett agyag viszont nem mutat arra, hogy készítő műhelye is Egyiptomban V0lt JIRÍ FREL (Prága) 29 A Hekler-katalógusban 172. szám alatt szereplő töredéket, amelyről Thomas Edit idézett tanulmányában kiderítette, hogy Csopakról származik és így magyarországi lelőhelyű, a Szépművészeti Múzeum visszaadta az Országos Történeti Múzeumnak, ahol most eredeti leltári számán (36/1851 — 21) szerepel. (Szerk.) 30 S z i 1 á g y i J. Gy. — Castiglione L.: Görög—római kiállítás. Vezető Budapest, 1955. XXIX. tábla, 3. kép; ltsz. 52.29; 15,8 X 26,7 cm. 31 RM 65, 1958. 155 skk. 32 A mozaik eredetiségének kérdése további vizsgálatokig nem tekinthető lezártnak. Stílus és technika tekintetében azonban a darab egyáltalán nem áll párhuzamok nélkül ; elég itt a Kós szigetén végzett olasz ásatások során előkerült egyik római padlómozaikra utalni (Morricone, L.: Boll. d'Arte 35, 1950. 318 old., 88. kép, jobbra a legalsó hal-figura), amely hiteles ásatásokból, a budapesti mozaik múzeumba kerülésénél jóval későbbi időben került elő. Az azonban mindenesetre kétségtelen, hogy a budapesti mozaikon modern kiegészítések vannak. (Szilágyi J. Gy.) 33 Szilágyi J. Gy. — Castiglione L. : id. m. XXVIII. tábla, 1. kép és már korábban Oroszlán Z.: Antik terrakottagvűjteménv. Budapest, 1930. 93, F 32 ; ltsz. T 556 ; m.: 8,2 cm. 34 Prága, magángyűjtemény. Magasság : 5,6 cm.
