Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 16. (Budapest 1960)

BOSKOVITS MIKLÓS: Bolognai „Imago Pietatis”

BOLOGNAI „IMAGO PIETATIS" Múzeumunk Régi Képtára az elmúlt évben rendkívül érdekes kis képpel gyarapodott, amelyet,,Olasz festő a XV. század elején" — müveként leltároztak (30. kép).

1 A kép középterében a feltűnően nyújtott arányú szarkofágból Krisztus félalakja emelkedik ki keresztbetett kezekkel, töviskoronázott fejét kissé baloldalra hajtva. Mellette balról Mária sötét kékeszöld köpenyben és májszínű ruhában bal karjával átöleli fiának vállát, míg jobbról Szt, János evangélista lilásvörös köpenyben és kék ruhában két kezével Krisztust felsőkarjánál támogatja. A két felső sarokban az Annuntiatio angyalának és Máriának félalakja látható, az aranyozott háttérben a szenvedés jelvényei jelennek meg. Balról jobbra haladva látjuk Krisztus köpenyét, az oszlopot, amelynél megvesszőzték, az Olajfák hegyének ,,keserű poharát", a kötelet, mellyel megkötözték, a poroszlók játékkockáit, a kürtöt, amely a fülsiketítő zajt testesíti meg,

2 továbbá a három Mária kenőcsös edényeit, a poroszlók kardját, a tagadást jelképező kakast, Szt. Péter kését Malchus fülével és az ecettartó edényt ( ?). Középen felül látjuk a keresztet a szegekkel, előtte a lándzsa és a botra erősített szivacs, fölötte pedig a fiókáit vérével tápláló pelikán. Kétoldalt a fénylő és az elsötétült nap, a Veronika-kendő, a korbácsok, Pilátus kézmosó edénye, a vizeskancsó, a kéztörlő ruha és egy lámpás jelenik meg, jobboldalt pedig a gúnyolódó és bántalmazó kezek sora, egy kéz Júdás ezüstpénzeivel, a Júdáscsók, a harapófogó, a kalapács és a létra a „Levétel a keresztről", a fáklya és a botok pedig az „Elfogatás" jelenetéből. A képet eredetileg háromkarélyosan tagoló keret elveszett ; helyét valószínűleg a XVIII. században dilettáns festő vastagon gomolygó kék felhőkkel és angyalfejekkel fedte le. Képünkön Krisztus alakja a „Vir Dolorum" gregoriánus típusának felel meg, annak a képnek tehát, amelyet mint I. Gergely pápa látomásának hiteles mását egykor a római S. Croce in Gerusalemme templomban őriztek, s amelyet ma csak későbbi másolatok, így Israhel van Meckenem metszete alapján ismerünk.

3 Maga 1 Ltsz. 58,1 ; fa, tempera. 38 X 50 cm. 2 Vö. Lukács evangéliuma 23,23. A kürtöknek a passió történetében szokatlan kiemelése feltűnik más képeken is, így a „Maestro di S. Martino alla Palma"-nak tulajdonított Krisztus gúnyolását ábrázoló képen, a Manchesteri Barlow gyűjteményben (repr.: Sinibaldi, G. — Brünett i, G.: Pittura italiana del Duecento o Trecento. Firenze, 1943. 174. tábla) vagy az „arma Christi" összefüggésében Roberto Oderisi képén. (Lásd alább a 18. sz. jegyzetet.) 3 Bartsch, A.: Le Peintre-Graveur. Vienne, 1803 — 1821. VI. 251. Rajta a felirat : „Haec ymago contrefacta est ad instar et similitudinem illius primae ymaginis pietatis custoditc in ecclesia Sancta crucis in űrbe romána, quam focerat depingi sanctissimus Gregorius pontifex magnus propter habitus ac sibi ostensam desuper visionem." — Másik, valószínűleg még a XIII. századból származó másolata ma is a S. Croce-ban van. (Lásd Thomas, A-nak a 12. sz. jegyzetben idézett cikkét.) A gregoriánus ,,Vir