Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 16. (Budapest 1960)
VARGA EDITH: Az óegyiptomi stukkó szobrászminták történetéhez
II. Ptolemaios Philadelphosnak számos ábrázolása maradt fenn templomfalakon, relief töredékeken. Az általunk tárgyalt szobrászminták meghatározása érdekében ezeknek arcvonásai — az emlékek nagy számát tekintve — eredményesebben hasonlíthatók össze, mint a kis számban fennmaradt, s ezért általánosításra kevésbé alkalmas szobroké. A számos példa közül csak néhányat ragadunk ki, elsősorban azokat, amelyeken a legfeltűnőbb a hasonlatosság a stukkó-fejek vonásaival. Ilyen a British Museum egyik reliefje, 14 melynek királyfején az orr és száj megfogalmazása — természetesen a relief-technika szabályai szerint — megfelel a gipsz mintákon kidolgozott vonásoknak. Még közelebb áll ezekhez a Ny Carlsberg Glyptothèque két domborműve, 15 melyeken az arc teltsége és a száj szögletekben uralkodó mosoly sokkal karakterisztikusabb ; valamint a Walters Art Gallery Behbeit-ből származó, 10 s végül a Ny Carlsberg Glyptothèque 17 ismeretlen eredetű domborműve, melyeken az arcvonások az általunk tárgyalt öntvényeknek pontról-pontra megfelelnek. A műfaj azonosságából adódik, hogy az amszterdami dombormű (6. kép) áll legközelebb II. Ptolemaios Philadelphos felsorolt relief-ábrázolásaihoz. 18 Ha azonban a műfaji különbözőségektől eltekintve a maszkokat, az uralkodó két feliratos szobra mellett, domborművű ábrázolásaival is összevetjük — akár a fej egészét, akár annak egyes részleteit —, meg kell állapítanunk, hogy II. Ptolemaios Philadelphos hiteles ábrázolásain az öntvényeknek és a budapesti fejnek nemcsak stílusa, hanem a stílus általános jegyein belül érvényesülő karakterisztikus vonásai is felismerhetők. 19 Mindazonáltal a szobrászmintáknak mindeddig teljesen azonosítatlan volta miatt, s az általunk még nem ismert, nem publikált példányok esetleges ellentmondásainak lehetőségét fenntartva, teljes bizonyossággal csak azt állapíthatjuk meg, hogy a szóbanforgó darabok a kora-Ptolemaios kor egyik uralkodóját — mindenképpen ugyanazt a személyt — ábrázolják. A tárgyalt bizonyítékok alapján nagyon valószínű, hogy a budapesti fej, a négy maszk és a relief minta II. Ptolemaios Philadelphost örökítette meg. * A tárgyalt csoport történeti vizsgálatához szükségesnek látszik röviden áttekinteni a szobrászmodellként használt gipsz maszkok szerepét az egyiptomi művészet korábbi szakaszaiban. Általában készítésük két periódusát emelik ki : az Amarna14 No 1056 — Budge, R. A. W. : General Guide. 1930. 220. kép. 13 Behbet el-Hagarból, AEIN 1062 és AEIN 1064 — Koefoed-Petersen, O. : Catalogue des Bas-reliefs et peintures égyptiens. Copenhague, 1956. XLI. és LVIII. tábla. 16 Steindorff, G.: Catalogue of the Egyptian Sculpture in the Walters Art Gallery. Baltimore, 1946. XLIV. tábla; Steindorff, G.: JWAG VII, 1944. n» 7. 17 AEIN 1525 = K o e f o e d - P e t e r s e n, O.: id. m. LX. tábla. 18 Említésre méltó, hogy a kairói Múzeum egyik relief mintáján (N° 33,402 A, puha mészkő, m : 31 cm = Edgar: Cat. gén. XXII. tábla), továbbá a strassburgi gyűjtemény két oldalon kidolgozott relief mintáján (N° 977, puha mészkő, 14,2 X 14 cm, főként a bal oldal = Spiegelberg, W. : id. m. n° 62. XV. tábla) ábrázolt királyfejek is a stílusjegyek alapján e csoportba sorolhatók. 19 A budapesti fejjel és a tárgyalt stukkó fejekkel (n° 1—4), továbbá az amsterdami relief mintával (n° 5) szoros stílusbeli rokonságot mutat egy mészkő relief szobrászminta a kairói Múzeumban (n° 45893, 26 X 27 cm — Spiegeiber g, W. : Die demotischen Denkmäler, III. N° 50053, 30 — 31. old., 15. tábla), amelyen egy Ptolemaios uralkodó 31. évére (Phamenot II.) datált démotikus felirat (számla) szerepel. A Ptolemaiosok közül az uralkodási idő magas volta miatt csak II. Ptolemaios Philadelphos és V. Ptolemaios Epiphanes jöhet számításba. A stílusjegyek, az arc karakterisztikus vonásai azonban arra vallanak, hogy II. Ptolemaios Philadelphos egyik ábrázolásával állunk szemben.
