Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 15. (Budapest 1959)

CZOBOR ÁGNES: A Régi Képtár négy új festménye

A RÉGI KÉPTÁR NÉGY ÚJ FESTMÉNYE Az 1958-ban és 1959-ben múzeumi leltárba vett, régi külföldi festmények közül egyszerre négy olyan is akad, amely közvetlenül, vagy közvetve, közelebbről, vagy távolabbról Rembrandt művészetéhez kapcsolódik. Az első kép, „Az angyal felnyitja Krisztus sírját" (24. kép),

1 nagyon is jellegzetes stílusával az első látásra elárulja mesterét. A sárgás, meleg tónus, a fényhatások, a gyors, könnyed, szinte impresszionista festésmód a dordrechti Benjamin Gerritsz. Cuyp szerzőségéről tanúskodnak. Ugyancsak e mester műveként van kiállítva a dordrechti múzeumban egy kisméretű kép, melynek a mi képünkkel nemcsak a tárgya, de a kompozíciója is azonos (23. kép). A két példány közül a méretben sokkal nagyobb, fekvő formátumú budapesti kép a jobb minőségű. A dordrechti, a vázlatos előadásmód ellenére, nehézkesebb és szárazabb, festésmodora nem oldott, hanem szálkás, hiányzik belőle az a megvesztegető könnyedség, amivel a festő a budapesti képen például a páncélokon és sisakokon fel-felcsillanó fényeket megfesti. A budapesti képen teljesen logikus a megvilágítás. Az angyal testéből kisugárzó fény megvilágítja a sír körüli alakokat, a sírtól messzebb levők viszont sötétségben maradnak. Ezzel szemben a dordrechtin ugyanez a megvilágítás értelmetlenné lesz. Érthetetlen például, hogy miképpen világítja meg a bal előtér három alakját elölről is a mögöttük levő fényforrás. Minthogy mindkét kép Rembrandt azonos témájú müncheni képének mutatja hatását, bizonytalanná válunk a dordrechti kép megítélésében. Ha vázlatnak tekintjük, miért áll közelebb a nagyobb méretű, úgynevezett „kész" budapesti kép a rembrandti mintaképhez, ha pedig nem vázlat, hanem későbbi, kicsinyített másodpéldány, miért annyival gyengébb, mint az előző? Lehet, hogy nem maga a mester festette a dordrechti képet? A kérdésre nem könnyű válaszolnunk. Benjamin Gerritsz. Cuyp kisebb-nagyobb eltérésekkel igen sokszor megismételte egyazon kompozícióját. A „Híradás a pásztorok"-nak, kis változtatásokkal, öt különböző példányban ismeretes

2 és ennél még sokkal több, egymáshoz nagyon hasonló kompozícióban a Pásztorok imádása. Az angyal felnyitja Krisztus sírját témát is még két példányban ismerjük oeuvrejében. A stockholmi múzeum álló formátumú képén

3 az angyal, mint Rembrandtnál, állva emeli fel a követ és a sírt őrző katonák alakjainak más a csoportosítása, mint a budapestin és a dordrechtin. Egy amszterdami magángyűjtemény azonos témájú képén

4 viszont sokkal kevesebb alak szerepel. Ez utóbbinak kvalitása meglehetősen gyenge. A virtuóz, de néha talán 1 Ltsz. 58.21 ; olaj, fa, 72,2x90 cm. 2 1. Hannover, Museum; 2. Marquise Landolfo Carcano, Paris; 3. American Art Association, 1925 ; 4. Dr. B. Lorse tulajdonában, Berlinben, 1939 ; 5. W. Duschnitz gyűjteménye, Bécs. 3 Stockholm, National Museum. Kat, 1928. Ltsz. 1325. 114x85 cm. 4 C. Homberg gvűjteménve, Amszterdam, 1955, azelőtt müncheni műkereskedelemben. 74,5X103,5 cm.