Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 15. (Budapest 1959)

CZOBOR ÁGNES: A Régi Képtár négy új festménye

túl gyorsan dolgozó, ós önmagát sokszor ismétlő mester képeinek tehát nem mindig azonos a kvalitása és éppen ezért valószínűnek kell tartanunk, hogy a dordrechti kis kép is sajátkezű, de gyengébb változat. Minthogy Rembrandt Krisztus feltámadása képe 1639-ben készült, és minthogy Benjamin Gerritsz. Cuyp művészetében Rembrandt közvetlen hatása az 1634—40-es években érvényesül a legerősebben,

5 úgy gondoljuk, hogy Az angyal felnyitja Krisztus sírját kompozíciók az 1640 körüli években keletkezhettek. A második kép, melynek távolabbról ugyan, de mégis köze van Rembrandt művészetéhez, Jákobot és családját ábrázolja, illetve pontosabban Jákob látomását Máhánáinban (27. kép). Aleltárba „Holland festő XVII. sz.: Pásztorcsalád látomása" meghatározással került.

0 A sárgásbarna, szinte egyszínű tónus és a növényzetnek a prerembrandtistákra jellemző, szellemesen oldott festési módja a képet a közvetlenül Rembrandtot megelőző, majd Rembrandt hatása alá kerülő festők művészetéhez kapcsolja. Minthogy színei —- a sárgásbarna összhatásból kivillanó lokálszínek, a kedvelt sárgával és pirossal — kissé ügyetlen alakjai, kompozicionális sémája és festési modora igen szoros rokonságban van Pieter Symonsz. Potter bibliai tárgyú képeivel, képünket majdnem teljes bizonyossággal a leideni öreg Potter művének tekinthetjük. Ez a közeli rokonság különösen Pieter Potter Mauritshuis-beli, 1639-ből jelzett képe (25. kép)

7 megpillantásakor ötlött szemünkbe. Különben úgy hisszük, hogy a Mauritshuis képe sem ábrázol csak egy egyszerű pásztorjelenetet, hanem itt is Jákob életének egy mozzanatát festette meg a bibliai tárgyakat kedvelő mester, a Kánaánba vivő útnak előző eseményét : Jákob és családja várja az utánuk jövő Lábán megérkezését. Szellemében és felfogásában még közelebb áll Pieter Potternek a Mauritshuisban levő képéhez az a Pásztorfiút és pásztorleányt ábrázoló, bájos kis kép (28. kép), amelyet 1959. év elején vásárolt meg a Régi Képtár.

8 Az előző kettőhöz fűződő szoros rokonsága alapján e kép is Pieter Potter művének bizonyul. Itt is, akárcsak a másik kettőn, az alakokat a jobboldalra csoportosítja a festő, megint egy nagy, sárga homokos domboldal elé (ez a homokos domboldal olyan kedvelt motívuma a művésznek, hogy szinte minden tájképbe komponált képén szerepel) és balra, a szinte üresnek ható képfelületen, messzi tájra nyílik kilátás, ahol egészen kisméretű, festőién elnagyolt állatok alakjait sejtjük. A kép sárgásbarna, monokron tónusából a Mauritshuis képének álló nőalakjára erősen emlékeztető, piszeorrú pásztorleány sárga ruhája, és piros-fehér, apró virágokból font fejelísze válik csak ki. Ugyanolyan könnyeelén, mint ezt a koszorút, festette meg a művész jobbra a homokos dombolelalon levő, szegényes növényzet piros virágait és barnászölel leveleit is. Az előtérben pihenő állatok kedves, figyelő tekintettel néznek a szemlélőre, éppen olyan kerekre tágult szemekkel, mint a Mauritshuis képén az alakok. Pieter Potternek evvel az új képével most már három festmény van a Régi Képtárban e sokoldalú kismestertől, akinek legnagyobb érdeme az, hogy a kitűnő festőnek, Paulus Potternek volt az apja és első mestere. Sajnos, a Lovascsatát ábrázoló 5 Wränge 1, X. : Les peintres de genre. . . néerlandais des XVII

e et XVIII

e siècles ; Weine r

—L i p h a r t etc. : Les anciennes écoles . . . dans les collections privées russes. Bruxelles, 1910. 85. 6 Ltsz. 58.22. ; olaj, fa, 63 X 89 cm. 7 Catalogue abrégé des tableaux et sculptures. Musée Royal de tableaux Mauritshuis. La Have, 1955. 409. Pieter Svmonsz. Potter : „Bergers avec leur troupeaux" Jelezve: PPotter F. 1638. 54x81,5 cm. 8 Ltsz. 59.1, olaj, fa 39 x59,8 cm.