Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 13.(Budapest, 1958)

GERSZI TERÉZ: Adalékok a prágai rudolfinus-kör német mestereinek művészetéhez

historisches Museum ban levő „Diana és Akteon" című képhez készültek (20. kép).

28 A két álló nőalak-vázlat feltehetően a kompozíció előterében látható, fésülködő nőfigura korábbi megoldási kísérlete.

29 Haendcke tanulmányában utal Heintz ,,Diana és Akteon" című képének és Correggio „Lédá"-jának rokonságára ;

30 a típusok, az alakok és a táj érzékletes, festői megoldása valóban Correggio hatását bizonyítja. Ugyanerre világít rá Heintz másik szép bécsi képének, a ,,

Venus és Adonis" című kompozíciónak

31 Correggio „Danaé"-jávai való összefüggése is. E képen Heintz nemcsak hogy correggiói típusokat festett, hanem egyes motívumokat (mint pl. a két játszó puttó vagy a nőalak tartása) kisebb változtatással egyszerűen átvett Correggio művéből. Rudolf császár különösen vonzódott a nagy pármai mester művészetéhez ; gyűjtőútra küldött művészeinek nemegyszer kifejezetten egy-egy Correggio-kép megszerzésére adott megbízást. A derűt, pompát és érzéki szépséget kedvelő császár Correggio és a velencei nagymesterek mellett főként Parmigianino érzékeny, nőies művészetét tartotta nagyra ; az udvarban működő festők ezért választották mintaképül elsősorban ezeknek a mestereknek alkotásait. Ennek a kifinomult, érzéki correggiói-parmigianinói szépségkultusznak egyik jellegzetes emléke Heintz Aristotelest és Phyllist ábrázoló rajza (22. kép)

32 a budapesti grafikai gyűjteményben. A XVI. századi német művészetben e téma elég gyakori ; ezek az ábrázolások azonban inkább nevetséges, groteszk, tehát moralizáló jellegűek, ellentétben Heintz rajzával, amely kifejezetten erotikus hangsúlyú. A bő köpenybe burkolt aggastyán és a fiatal meztelen nő alakjának kontrasztját Heintz anyagszerűséget érzékeltető rajzmodora fokozza. Amint a felirat is mutatja, a rajz „Stammbuchblatt", feltehetően a császár környezetében élt humanista író, költő vagy művészetkedvelő udvari méltóság számára készülhetett. Rajzunknak a prágai Národni Galerie grafikai gyűjteményében van egy pontos másolata (21. kép) ; szintén szignált és datált munka, Jeremias Günthertől,

33 aki 1004-ben lett Rudolf császár udvari festője. Az aggodalmas óvatossággal húzott vonások erőtlensége, valamint a kontúrok és a vonalkázás helyenkénti bizonytalansága árulja el, hogy Günther rajza a kópia. Heintznek gyűjteményünkben őrzött legszebb rajzát (25. kép)

34 Meder publikálta az Albertmában levő, hasonló témájú ábrázolással együtt (24. kép).

35 Benesch szerint mindkét rajz Heintz érett korszakából való, közülük a pesti a korábbi vál28 Fontainebleau e la maniera italiana. Napoli, 1952. 88. tábla. No. 101. 29 Haendcke tanulmányában említ egy berlini vázlatrajzot hat meglepett, meztelen nőalakkal, amely feltehetően a bécsi képhez készült ; ennek azonban úgy látszik nyoma veszett. Haendcke, B. : id. m. 50. 30 H a e n d c k e, B. : id. m. 50. 31 Fontainebleau e la maniera italiana. Napoli, 1952. 89. tábla. No. 102. 32 Ltsz. 84. Josef Heintz : Aristoteles és Phyllis. Jelzés : „Zu guter Freundschaft und gedeebtnis hab ich Joseph Heintz dis gemacht . . . Anno 16ö" Vörös és fekete kréta. 202x147 mm. A Delhaes-gyűjteményből. 33 Jeremias Günther : Aristoteles és Phyllis. Jelzés : ,,J. Günther 1600" Vörös és fekete kréta. 220x 166 mm. Prága, Národni Galerie Grafikai Gyűjtemény. Ltsz. 4510. (A fényképről sajnos, lemaradt a szignatúra, csak az utolsó két betű és az évszám látható rajta.) — (A küldött fényképekért a Národni Galerie kutatóinak ez úton is köszönetet mondok.) 34 Ltsz. 82. Josef Heintz : Allegória egv herceg születésére. Vörös és fekete kréta. 383X234 mm. Esterházy (E. 35. 17. Heintz). 35 Schönbrunne r, J.—

M e d e r, J. : Handzeichnungen alter Meister aus der Albertina und anderen Sammlungen. Wien, 1896 —1908. No. 1278, 1285.