Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 13.(Budapest, 1958)

GERSZI TERÉZ: Adalékok a prágai rudolfinus-kör német mestereinek művészetéhez

rajz Aachen sajátkezű műve,

12 míg a prágai kép és a pesti rajz kópia ; az egyik gyengébben, a másik jobban sikerült másolata lehet a mester egyik korai, elpusztult festményének. A műveiből inkább lírai, szemlélődő természetűnek ismert festő oeuvre-jében nemigen fordul elő több olyan lendületes, felfokozott érzelmeket és indulatokat kifejező, drámai erejű kompozíció, mint a müncheni keresztrefeszítést ábrázoló rajz, amely vázlata vagy variációja lehet az elveszett képnek. Ez a szokatlanul erőteljes, drámai hangszerelés egy másik, szenvedélyesebb temperamentum hatására mutat. A müncheni rajz, és a prágai kép kompozíciója, típusai (az alakok ruházata), valamint az erőteljes fény-árnyék ellentét Tintorettonak a velencei Akadémián levő ,,Krisztus a kereszten" képére emlékeztet.

13 Hasemló megoldású a fájelalomtól leroskadt Máriát körülvevő nők meghitt csoportja és a mögöttük látható lovaskatonáké, akiknek vadságát és brutalitását a szelíd érzelmektől áthatott női figurák még jobban kiemelik. Ugyanilyen éles ellentétet fejez ki mindkét kompozíción Krisztus szelíd, harmonikus szépséget sugárzó alakja a két lator szenvedéstől görcsösen összerándult testével. Tintorettonál az egész képfelületet az előtérben összezsúfolódott alakok töltik ki, ezzel szemben Hans von Aachen rajzának jobb felén csak az egyik lator, János patetikus alakja és egy vágtató lovas látható,

14 míg a prágai képen János mögött sivár tájra nyílik kilátás. Hans von Aachennak ezzel a szerkesztésmóddal : a csaknem üresen hagyott és a zsúfolt részek kontrasztjával a kompozíciót Tintoretto korai festményénél hatásosabbá, drámaibbá sikerült alakítania. Aachenra — velencei tartózkodása idején — nagy hatással lehettek Tintoretto Scuola di San Rocco-beli, késői képei (,,A keresztvitel", „Mózes vízfakasztása", „A csodálatos kenyérszaporítás"),

15 amelyeknek kompozíciója a fiatalkori alkotásokénál koncentráltabb és mesteribb. Az alakok művészi csoportosításával és a fény-árnyék ellentéttel erőteljesen tagolt (sokszor geometriai síkokra osztott) képeknek nem csupán dekoratív hatása, hanem kifejezőereje és festőisége is fokozóelott. Ez a koncentrált, erőteljes kontrasztokat alkalmazó szerkesztésmód jellemző a ,,Mannaszedés"-t ábrázoló (12. kép) másik budapesti rajzra is.

1(! Jóllehet, a rajz stílussajátságai igen jellemzőek Aachen művészetére, a vonások durvasága és helyenkénti bizonytalansága miatt nem tekinthető sajátkezű alkotásnak. Sokkal megnyugtatóbb annak feltételezése, hogy a rajz Hans von Aachen egy ugyancsak elveszett, korai képe utáni másolat.

17 A kompozíció és a típusok itt is erősen tintorettoi jellegűek. Az előtérben összezsúfolt csoport és a háttérben lazán elhelyezett mozgalmas figurák erőteljes kontrasztja, amelyet a fény-árnyék ellentéte fokoz, Tintorettonak ,,Mózes vízfakasztásá"-t ábrázoló képével (Scuola di San Rocco) rokon. E festmény nemcsak a komponálásban, hanem Mózes alakjának megoldásá12 Ujabban e rajz hitelességét illetően is kétségek merültek fel, a müncheni grafikai gyűjteményben Hans von Aachen utáni másolatként tartják számon. 13 B e r c k e n, E. v. d. : Die Gemälde des Jacopo Tintoretto. München, 1942. 127. 45. kép. 14 Tintorettonak a müncheni Augustinus-templom számára készült képén hasonló lovasalak látható. Berekén, E. v. d. : id. m. ll(i. 207. kép. 15 Berekén, E. v. d. : id. m. 241, 246, 266. kép. 10 Ltsz. 20. Hans von Aachen után : Mannaszedés. Biszterrel lavírozott tollrajz. 282x432 mm. Esterházy (E. 26.5 Spranger) — Hoffmann Edith kéziratos szakkatalógusában Hans von Aachen rajzaként szerepel. 17 Hans von Aachennek már itáliai és müncheni tartózkodása idején is voltak tanítványai. Peltzer, R. A.: Der Hofmaler Hans von Aachen, seine Schule und seine Zeit. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen . . . XXX, Wien, 1912. 95.