Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 13.(Budapest, 1958)

GERSZI TERÉZ: Adalékok a prágai rudolfinus-kör német mestereinek művészetéhez

kérdéseit e cikk keretében nagyobb összefüggésekben tárgyaljuk. A budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött néhány rajz publikálása adalékul kíván szolgálni e mesterek művészetének alaposabb megismeréséhez. Hans von Aachennek gyűjteményünkben levő egyetlen rajzát, amely a schleissheimi képtár ,,Naini ifjú feltámasztását" ábrázok) képéhez készült vázlatul, Hoffmann Edith publikálta.

4 Ezenkívül még három olyan rajz van a grafikai gyűjteményben, amely Hans von Aachen művészetével hozható összefüggésbe. A kereszt alatt leroskadt Mária-csoportját, János apostolt és néhány katonát ábrázoló (10. kép) tussal lavírozott tollrajz

5 a prágai Národni Galerie-ban Hans von Aachen műveként kiállított ,.Krisztus a kereszten"-t ábrázoló kompozícióval

0 mutat szoros kapcsolatot (9. kép). A budapesti rajzon látható figurák teljesen megegyeznek a prágai festmény előterében ábrázolt alakokkal, csak a bal szélen, az előre lépő, dárdás katona mellett térdelő alak nem szerepel a festményen. Az összbenyomásában sötét tónusú, s csak helyenként élénk, világító színekkel festett prágai kép igen gyenge kvalitású, nemcsak a reprodukcióban, hanem a valóságban is rosszabbnak, kifejezéstelenebbnek hat a mi rajzunknál. Hans von Aachen ismert és publikált korai festményei között egy sincs, amelynek ilyen súlyos ábrázolásbeli fogyatékosságai lennének.

7 A müncheni grafikai gyűjteményben levő, ugyanezen témájú rajza (11. kép),

8 amelynek másolata a bécsi Albertinában van,

9 a kompozíció és az alakok mozdulatmotívumai szempontjából szintén igen hasonló a prágai képhez ; kisebb-nagyobb eltéréssel a legtöbb alak mindkét kompozíción fellelhető. A Golgota témáját Hans von Aachen sokszor megfestette, Peltzer elveszett, s csak forrásokból ismert művei közt két keresztrefeszítést ábrázoló festményét is említi.

10 Ugyancsak az ő kutatásainak eredménye, hogy a mester oeuvre-je a 20-as években két újabb, ugyanezen témájú (Turinban és Münchenben talált) festménnyel gyarapodott.

11 Sajnos, Peltzer e képekről nem közölt fényképet, így csak leírásából tudjuk, hogy mindkét festmény az Albertinában (illetve a müncheni grafikai gyűjteményben) levő rajzra emlékeztet. Mindebből világos, hogy az ismert keresztrefeszítést ábrázoló képek és rajzok lényegében egy sokalakos, mozgalmas, drámai jellegű kompozíció-típusnak a variációi. Ezek közül (a turini és müncheni képektől eltekintve) egyedül a müncheni 4 H o f f m a n n E. : A Szépművészeti Miizeum^ néhány németalföldi és német rajzáról. Az Orsz. Magvar Szépművészeti Múzeum Évkönvvei V, Budapest. 1939. 122 — 123. old., 26. kép.' 5 Ltsz. 18. Hans von Aachen után: Mária csoportja egy keresztrefcszítésből. Tussal lavírozott biszter tollrajz. 218 X 396 mm. A Wiesböck- és a Delhaes-gyűjteménybői. (Hoffmann Edith kéziratos szakkatalógusában Hans von Aachen műhelyének munkájaként szerepel.) 8 Hans von Aachen: Krisztus a kereszten. Olaj, rézlemez. 26x36,5 cm. Prága, Národni Galerie. Ltsz. 01355. Sbirka starého umSni. Praha, 1955. 1. 7 Vö. Peltzer, R. A. : id. m. 12-29. kép. 8 Hans von Aachen: Krisztus a. kereszten. Lavirozott tollrajz. 267x388 mm. Münchener Jahrbuch der bildenden Kunst. N. F. X, München, 1933. 322. 9

Tietze, H.-Tietze-Conrat, E. —Benesch, O.—G a r z a r o 11 i Thurnlackh, K. : Die Zeichnungen der deutschen Schulen bis zum Beginn des Klassizismus. Wien, 1933. No. 443. 10 Az egyik egy kisméretű, rézlemezre festett kép, amely Joh. Sadeler számára készült, és aki azt 1611-ben a pomerániai hercegnek adta. P e 1

1 z e r, A. : id. m. 165. No. 19 : A másik a XVII. században a szász herceg gyűjteményében volt, Hainhofer 1629-ben ott látta. Peltzer, R. A. : id. m. 167. No." 105. "Peltzer, R. A.: Hans von Aachen. (Eine Nachlasse) Wallraf—Riebartz Jahrbuch V, Leipzig, 1928. 77.