Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 12.(Budapest, 1958)
GARAS KLÁRA: Johann Bergl rajzai Magyarországon
A XVIII. századi ismeretlen német mester alkotásaként számontartott budapesti rajzok Berglnek ezekkel a kevéssé ismert keresztúti képeivel állnak kapcsolatban. A rajzok 1915-ben vétel útján kerültek a Múzeumba. 5 Mindkét lapon, keskeny, karójosan lezárt képmezőben a passió három-három jelenete látható : az 1915105. számú, gondosabban kivitelezett tollrajzon Krisztus Veronikával, Krisztus az aszszonyokkal és Krisztus amint a pribékek közt vállára emeli a keresztet (32. kép). A másik, korábbi, előkészítő stádiumot rögzítő, ugyancsak tussrajz vázlaton Krisztus a kereszt alatt összeroskad, Krisztus ismét viszi a keresztet, s végül az ,,espolio" szerepel (33. kép) .Előadásmód, rajztechnika, típusok, inszcenálás mindkét lapnál hasonló, de az 1915-104. számún a festő megelégszik a főcsoportok vázlatos bemutatásával s főként a mozgáseffektusok érzékeltetésével, a másikon jobban az előtérbe hozza és felnagyítja a szereplőket, kidolgozza a részleteket is, pontosabban megrajzolja a környezetet. Minthogy a képmező igen keskeny, a felépítés szükségképpen meredek, a csoportfűzés rendkívül szoros és zárt. Krisztus csaknem mindig a kép középtengelyébe kerül, hangsúlyos, a nyitott előtér által kiemelt beállításban. Római katonák, pribékek, nők karéja veszi körül, kétoldalt, a mélység érzékeltetésére rendszerint átlóirányban, rövidülésben beállított repoussoir-figurákat alkalmaz a festő. A képsíkkal párhuzamosan kifejtett cselekményt a háttérben néhány kulisszaszerű architektonikus tagozat zárja le. A kompozíció pontos rajza, a képforma körvonalazása stb. arra mutat, hogy a budapesti lapok a rajzoknak ahhoz a csoportjához tartoznak, melyek a megrendelő kívánságára, szerződési alapként jöttek létre. Erre vall a vázlat és a kivitelezett képek közötti szinte teljes egyezés is. Az orliki passiósorozat Krisztus és az asszonyok képén az elrendezés csaknem azonos a rajzon láthatóval(34. kép). Az előtérben gyermekét tartó két kuporgó nő alakján jóformán semmit sem változtatott a festő. A középen, magasra emelkedő Krisztus nyúlánk alakja is hasonló, csupán fejtartása módosult. A kezét tördelő asszony jobbra azonos módon szerepel, s kisebb részletváltoztatásokkal Bergl megtartotta a háttérben felbukkanó sisakos, lándzsás katonákat is. Őrlikban őrzött keresztúti képei közül, csupán ezt az egyet ismerjük közelebbről, s így a további összefüggésekre nem tudunk részleteiben rámutatni. Legalább is valószínű azonban, hogy a rajzok további jelenetei is megegyeznek a megfelelő orliki passióképekkel, s a budapesti rajzok ezek vázlataiként készültek. A Kralove Dvurból, illetve Opocnoból közzétett Bergl-passióképek elrendezésben és stílusban ugyancsak nagyon közel állnak a mi rajzainkhoz, az egyes figurák feltűnően hasonlítanak (pl. a kereszt alatt összeeső Krisztus Opocnoban, s a 104. számú rajzon), szorosabb kapcsolat azonban nem mutatható ki. Az opocnoi passió-képek keletkezési idejét is ismerjük, 1763-ban készültek Bécsben Ignaz Perger atya königshofi (Kralove Dvur) káplán megbízásából. 6 Kb. ezekre az évekre tehetjük a szoros stílusrokonság alapján az orliki sorozat s a budapesti rajzok keletkezésének idejét is. Ez Bergl legérettebb, legszebb műveinek korszaka : 1763—64-ben festi a melki apátság kerti lakának mennyezetképeit, 1764—65-ben a klein-mariazelli bencéstemplom freskóit, 17655 1915-104. toll, tussrajz 226 X 356 mm. 1915. évi vétel, szerepelt az 1917. évi új szerzeményi kiállításon (katalógus No. 143) Winterhalter műveként. 1915-105. toll, tussrajz 235 X 361 mm. 1915. évi vétel. Az 1917. évi újszerzeményi kiállításon Winterhalter műveként szerepelt. 6 ,,. . . Ignatius Perger, capellanus Aulaeregensis stationes viae Crucis Viennac pingi fecit apud sibi notum Pictorem Accademicum Johannem Pergl..." Rocenka kruhu . . . 1935. 153.
