Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 12.(Budapest, 1958)
GARAS KLÁRA: Johann Bergl rajzai Magyarországon
JOHANN BERGL RAJZAI MAGYARORSZÁGON A XVIII. századi német és osztrák rajzok meghatározását különösen megnehezíti az a körülmény, hogy a hiteles emlékanyagnak csak töredéke van közzétéve, s minthogy a festészeti alkotásokról is hiányzik a bőséges áttekintés, az egyes mesterek munkásságának megnyugtató elhatárolására gyakran nincsen megfelelő szilárd támpont. Johann Berglnek, az osztrák rokokó festészet egyik legjelentősebb képviselőjének pl. mindössze egyetlen rajza volt eddig ismeretes (Mária mennybevitele, Wien, Albertina), a klein-mariazelli mennyezetkép vázlata. 1 Bergl három soproni rajza s két tanulmánylap a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében, melyeket sikerült hiteles alkotásaival kapcsolatba hozni, lehetővé teszik, hogy Bergl 'rajzstílusát pontosabban meghatározzuk s a művészetéről alkotott fogalmakat jelentősen kibővítsük. A. Weixlgärtnernek 1903-ban megjelent összefoglaló tanulmánya és J. Fleischer 1931-ben közzétett disszertációja alapján Bergl munkássága nagj r vonalaiban világosan áll előttünk. 2 Johann Venzel Bergl 1718-ban a csehországi Kralove Dvur (Königshof)-ban született. 1749-tŐl a bécsi akadémián tanult, ahol 1751-és 1752-ben pályadíjat nyert. A bécsi művészeti Akadémia ún. ,,Schutzverwandte"-ja (kisebb jogú tagja), Maulbertsch barátja, a császári ház és a szerzetesrendek egyik legtöbbet foglalkoztatott festője volt. Tevékenysége elég sokoldalú és széleskörű. Festett oltárképeket és ünnepi dekorációkat : vallásos és allegorikus tárgyú f ales mennyezetképeket az osztrák, cseh-morva és magyarországi templomokban és kolostorokban, egzotikus és idilli tájképfreskókat a Bécs környéki császári kastélyokban. 3 Az újabban közzétett adatok tanúsága szerint Bergl számos keresztúti képsorozatot is készített; egy passiósorozat a csehországi Őrlikban, ugyancsak egy (10 képpel) szülőhelyén, Kralove Dvurban s egy további (14 képpel) az avval szomszédos Opocno kapucinus kolostorában maradt fenn. 4 1 B e n e s c h— G arzaroll i— T i e t z e : Katalog der Handzeichnungen in der Albertina, Bd, IV. V. Die Zeichnungen der deutschen Schulen. Wien, 1933. 179, 2215. A bécsi Albertina 1956-ban rendezett ,,F. A. Maulbertsch und die Kunst des österreichischen Barocks im Jahrhundert Mozarts" kiállításon a már említett klein-mariazelli vázlaton kívül még egy tájképaquarellje is szerepelt Berglnek : Katalog No. 86, 87. 2 Weixlgärtner, Á.: Johann Bergl. Jahrbuch der K. K. Zentralkommission. 1903. Fleischer Gy.: Johann Bergl, a budapesti egyetemi templom mennyezetképfestője. Pápa, 1931 (ábrák nélkül). 3 Melk, apátság, kerti lak, 1763 — 64; u. ott könyvtárszoba, 1767 ; Klein-Mariazell, templom, 1764 — 65 ; Thenneberg, fogadalmi templom, 1765 ; Wiener-Neustadt, kolostor, 1765—66 ; Säusenstein, templom, 1767 ; Dreieichen, templom, 1768 ; Wien, Augustinersaal; Budapest, Egyetemi templom, 1776; Horné Lefantovcc, pálos templom, 1775 etc. 4 P o c h e, E.: Nove poznatky k praci videnskeho maliro Jan Bergla. Rocenka kruhu pro pestovani dejin irmêni 1931. Poche, E.: Berglova krizova cesta v Opoene. Rocenka kruhu. 1935. 153. Soupis pamatek historiekych a umeleck^ch. XLVIII. Praze, 1937. 66, 504. kép.