Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 12.(Budapest, 1958)

TAKÁCS MARIANNE: Rottenhammer ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban

akarva-akaratlan a II. Rudolf prágai köréhez kapcsolódó művészek nevei vetődnek fel. A császár, aki felettébb kedvelte a kisméretű mitológiai kompozíciókon a női szépség ábrázolását és szívesen gyönyörködött tájábrázolásokban is, éppen az ilyenfajta műtárgyak iránt lelkesedett.

2 Az általa foglalkoztatott festők, Hans von Aachen, Bartholomäus Spranger, Josef Heintz stb. mitológiai tárgyú képein az olasz manierista szépségideál és a német művészet hagyományai olvadnak egybe. A császár részére dolgozó festők alkotásaival a képecske nagyon sok rokonságot mutat. Árnyalati különbségek választják el azonban csaknem valamennyi művész stílusától. Hans von Aachen, bár többízben járt Itáliában, a velencei művészet bűvkörétől jobban mentesíteni tudta magát, mint a budapesti kép mestere. Kisméretű mitológiai tárgyú kompozícióira csak úgy, mint vonzó rajzaira inkább a középolasz stílus hatott, Jellemző, hogy a rajznak nagyobb fontosságot juttat, mint a színnek. Spranger képeinél tör át a német ízlés a legerősebben a romanizmus szokványos formáin. Alakjainak mozgása, arckifejezése nem egyszer emlékeztet képünk alakjaira. Spranger az antik formákat szorgalmasan tanulmányozta, de az antik formakincs nem tudott képeinek szerves egészévé válni.

3 Velence hatása Josef Heintz, Matthäus Gundelach és a többi, a Rudolf-körhöz tartozó művész munkájában sokkal kevésbé jelentkezett, mint a Szépművészeti Múzeum új festményén. A II. Rudolf udvarában foglalkoztatott művészek közül Johann Rottenhammer az a festő, akinek stílusa számtalan rokonvonást árul el a múzeum új szerzeményében fellelhető sajátságokkal. A müncheni születésű Rottenhammer a XVI. század utolsó tizedében került Itáliába, ahol csaknem 17 esztendőn keresztül tartózkodott. Eljutott Rómáig, de művészetére legnagyobb hatással a velencei festészet volt. Tintorettótól leste el a komponálási készséget, de német tájszemlóletétől nem tudott sohasem megválni.

4 A budapesti kép velencei sajátságai Johann Rottenhammer hosszabb velencei tartózkodásaival magyarázhatók, a táj északias jellege a művész két német festőtársának Paul Brillnek és Jan Brueghelnek hatásával. Szűkebb hazájában, Bajorországban a miniaturafestészet még a századforduló idején is virágzott, onnan mentette át a művész fiatalkori munkáiba a gyengéd színek, finom tájak aprólékos ábrázolását. Rottenhammer munkásságának eddig legalaposabb ismerője, R. A. Peltzer felsorolja a művész festményeit és rajzait.

5 Rottenhammer már fiatalon igen sok, kisméretű, rézre festett képet alkotott. A képek mérete általában a 25x40 cm körül jár, az aránylag kis méreteket rendszerint a megrendelők ízlése írta elő. Képünk2 „Die Vorliebe für kleinere Kunstarbeiten . . . ein Merkmal der Rudolfinischen Zeit". C h y t i 1, K.: Die Kunst in Prag zur Zeit Rudolf II. Prag, 1904. 9. A későbbiekben azt írja a szerző : „Die Richtung der Rudolfinischen Kunst gab mythologischen Wesen den Vorzug vor christlichen Tugenden". U. a. 21. 3 V. ö. „Allegoria" (1952) Wien, Kunsthistorisches Museum; néhány kisméretű mitológiai ábrázolás, mint a „Vulcan und Maja", „Venus und Merkur" ugyancsak a bécsi gyűjteményekben. Közölve : D i e t z, E.: Der Hofmaler Bartholomäus Spranger. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses. Wien-Leipzig, XXVIII. 1909. 93 kk. 4 „Capito questi pure in giouentű á Venetia, e si pose á disegnare le pitture celebri, et quelle in particolare del Tintoretto délia Scola di S. Rocco, onde apprese la buona maniera, e sr fece prattico inuentore". Ridolfi, C: Le Maraviglie dell'Arte. Parte IL Hg. von D. von Hadcln. Berlin, 1924. 84. 5 P e 1

1 z e r, R. A.: Hans Rottenhammer. Jahrbuch der Kunsthistorisehen Sammlungen . . . XXXII. 1915. 297.