Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 12.(Budapest, 1958)

TAKÁCS MARIANNE: Rottenhammer ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban

nek a szokásosnál is kisebb méretei (11x16,5 cm) arra engednek következtetni, hogy az még a festő fiatal korában, valószínűleg Velencében keletkezett, amikor Ridolfi szerint a művész nagy mennyiségben készített ilyen kisméretű alkotásokat, melyeken kezdetben olcsó áron adott túl.

6 Ezt megerősíteni látszik az a tény is, hogy Rottenhammer e képénél a velencei karakter igen erősen megmutatkozik, a kép kompozíciója csak úgy, mint az istennő figurája Tintoretto fiatalkori műveivel hozható közvetlen kapcsolatba.

7 Festményünkhöz Rottenhammer munkái közül a darmstadti múzeum rajza áll legközelebb (29. kép).

8 A rajzon —mint a mi festményünkön is, de az ellenkező oldalon — faágra vetett kendő alatt ruhátlan nőalak nyúlik le a füvön. Behajlított lábán lazán átvetett lepel látszik, másik lábát hosszan elnyújtja. Az aránylag túlzott hosszúságú végtagok, a női akt megformálása, a falombok és főként a háttér tornyos épületcsoportja a mi festményünkkel a legszorosabb stiláris és kompozicionális kapcsolatot mutatja. Érdekes, hogy az eredetileg emléklapnak készült rajz csaknem azonos méretű (119x180 mm) a mi képünkkel. A darmstadti rajz — a rajta levő ajánlás szerint — 1601-ben Velencében készült.

9 A darmstadti rajzhoz hasonló kiváló analógia képünkhöz a drezdai grafikai gyűjtemény lavírozott tussrajza, mely valószínűleg Tarquiniust és Lucréciát ábrázolja. Felirata szerint ugyancsak Velencében készült, tehát a mi képünkkel együtt a művész korai korszakából való.

10 Közeli rokona a budapesti képnek Rottenhammer egy H. van der Borcht metszetében fennmaradt rajza is, melyen az egyiptomi menekülés közben pihenő Mária alakjában, elsősorban a kezek finom, kissé keresetten kecses rajzában közeli analógiát ismerhetünk fel. További egyezések : a bojtos párna Mária feje alatt, a baloldali nagy fa lombjai és a rádobott, sátorként szolgáló kendő, a háttér épületei, az angyalok, kiüönösen a középtér angyalfigurájának felépítése, kissé suta karjai. A baloldali facsoport egyes elemei mindkét festményen szinte azonosak. Ez vonatkozik a középtér lombosabb, hosszútörzsű fáira és az egyes ágak levélzetének mindkét festményen azonos felfogásban való ábrázolására.

11 Ugyanígy közeli rokonság van a hágai Mauritshuis ,,

Phaeton bukása" egyes részletei és a budapesti festmény között. A hágai festményen, mely Paul Brill közreműködésével 1604-ben készült, szintén igen erős velencei hatást figyelhetünk meg, elsősorban a figurákban, melyek bizonyosan Rottenhammer kezétől származnak. 6 ,,Nel principio del suo operare dipingeua piecioli rametti a bottegai, copia de' quali andaua in volta per lieue prezzo ; ma crescendo Giouanni in concetto, hebfce poi à dipingere molte cose a gran Personaggi, eonseguendone moite vtilità". Ridolfi, C: id. m. 84. 7 V. ö. „Vulcanus meglepi Vénuszt és Marsot", München, Képtár; „Niobe", Velence, Conte Leone Rocco gyűjteménye. 8 Fekvő nő. Szépia — tollrajz, 119 X 180 mm. Régi felirata : Diss macht mir Hanns Rottenhamer, als ich von Venedig nach Bass ( ?) hab reysen wollen anno 1601". Darmstadt, Landesmuseum. 9 A darmstadti rajz női figurájához 1953-ban közeli analógiát közöltek a firenzei TJffizi rajzgyűjteményéből. A rajz szinte a mi festményünk és a darmstadti emléklap között áll. Baloldalon (mint a mi képünk Vénusza), szembefordulva (mint a darmstadti pihenő nő) félig felkönyökölő ruhátlan nőt mutat. Kéz- és kartartása a mi képünk istennőjével egyezik, lábmozdulata azonban a darmstadti figurát követi. — Szürke ceruza sárgás papíron, 189 X 223 mm. Firenze, TJffizi, Ltsz. 7586 S. Közölve : M u r a r o, M.: Mostra di disegni Veneziani del sei e settecento. Firenze, 1953. Fig. 11. 10 165 X 206 mm. N. J. C. 1323. Felirata : "Hans Rottenhammer F. In. Veneria" Drezda, Kupferstichkabinett. 11 Közölve : P e 1

1 z e r : id. m. 309. 8* 115