Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)

WESSETZKY VILMOS: Megjegyzések a kanopusz-edények formakérdéséhez

ben az pik „én" kiemelést találjuk. Az „én" az ezt kihangsúlyozó Szelket bevezető szavanként ugyanazt a célt szolgálhatja, mint a szívskarabeus-szövegekben az egylényegűséget kifejező „szívem az anyámtól" és „te vagy a lélek (ka) testemben" mondatok. Mindenesetre megkülönböztető kiemelésként foghatjuk fel az jnk „ón" szót. Ahogyan a kanopusz-edények fejlődésének e legjellemzőbb, utolsó állomásaként a belső szerveknek, sőt az elhunytnak a védőszellemmel való teljes azonosítását mondja ki a szöveg, úgy kísérik ezt a fejlődési folyamatot az edények középrészén felül kiszélesedő formálásának és elsősorban a védőszellemet kifejező fedő alakításának változása is. A majom-, sakál-, sólyomfejek megjelenése mellett Imeszti emberfeje is más jelleget kap. Az előző korok gyakran portrészerűen képzett kanopusz-fedő fejei néha, még felirat nélkül is alkalmasak voltak az illető szobrával való azonosításra,

21 Azt mondhatjuk tehát, hogy amikor a fejlődés szóban forgó utolsó fázisában a szobrász többnyire nem az elhunyt arcvonásait örökíti meg. hanem szkematikusan a védőszellemet ábrázolja, akkor szükségszerűen — bár nem teljesen következetesen

22 — igyekszik elkerülni minden egyéni jellegzetességet. A bizonyára mintákra visszavezethető szkematizáló egyszerűsítést jellemzően mutató tárgyak közé tartozik a budapesti Imeszti-fej is. WESSETZKY VILMOS 21 Schafe r, H. : Die angeblichen Kanopenbildnisse König Amenophis des IV. Z. Ä. S. 55, 1918. 43—, és Taf. 8. A kanopusz-fejek megőrzik természetesen a különleges hajviseleti típusokat is, 1. A 1 d r e d, C. : Hair styles and history. The Métropolitain Museum of Art Bulletin. XV. N. 6, 1957. February, 142 — 144. 22 A Trieszti Múzeumnak a budapesti példányhoz közelálló kanopuszai közt publikált Imesti-feje például némi portrészerűséggel is bír. D o 1 z a n i : id. m. Fig. 9.