Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)
FENYŐ IVÁN: Francesco Maffei ismeretlen festményei
tisztán elválasztható időközökben észlelni. Az igaz, hogy a XVI. századvégi — XVII. századeleji kisebb manieristák hatása inkább csak a fiatal művész festményein figyelhető meg, de Jacopo Tintoretto és Paolo Veronese befolyása egész életművét végigkíséri. Éppen úgy Jacopo Bassano tanulmányozása is sorsdöntő egész művészetére. E nagy példaképek közül hol az egyik, hol a másik van előtérben, hol pedig több befolyás párhuzamosan jelentkezik a műveken. A kutatás természetesen azokból a művekből indult ki, amelyek keletkezési ideje többé-kevésbé ismeretes. Maffei művészeti evolúciójának kérdését azonban véleményünk szerint sokkal inkább be kell ágyazni a kor venetoi művészetének általános szemléletébe, mint az eddig történt. Maffei fejlődését is világosabban látjuk, ha a kortársakról, egy Sebastiano Mazzoniról, Pietro Vecchiaról, Eilippo Zanibertiről, Erancesco Ruschiról, Antonio Carneoról, Girolamo Eoraboscoról, Pietro Liberiről, Giulio Carpioniról többet tudunk. A seicento Venetojának korstílusát kell kutatni, kapcsolatait egyéb itáliai területek művészetével, a művészi szándók (Kunstwollen) változásait és akkor deduktív módszerrel az egyéni sajátosságok változásai is sokkal inkább megállapíthatók. A következőkben két Magyarországon levő festményt hozunk a nagy Vicenzai nevével kapcsolatba. Ezek közül a Szépművészeti Múzeum „Ecce Homo" festménye (39-40. kép) 5 sokkal jelentősebb, mert véleményünk szerint fontos szerepet játszik a fiatalkori Maffei, vagy ahogyan Ivanoff mondja, a mester „preistoria"jával kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázásánál. Érdekes, hogy a képet annakidején olyan jószemű szakértő mint Th. Frimmel Jan Lissnek tulajdonította. 6 Ha Frimmel meghatározása nem is bizonyult helyesnek, mindenesetre közel jár az igazsághoz. A Maffei-irodalomban, mint már említettük, Strozzi és Fetti mellett Liss befolyását is éppen olyan gyakran hangsúlyozták. A budapesti képet szoros szálak kötik össze Maffei művészetével. Ez annál figyelemre méltóbb, mert az analógiák főként a művész korai idejére esnek. Nem vitás, hogy a budapesti festmény nagyon hasonlít a Bassano del Grappa-ban, a Venzo-gyűjteményben levő Maffeiképhez (38. kép), amely Ivanoff szerint utánzata Alessandro Maganza Ecce Homojának. 7 Nincs tudomásom róla, hogy valóban fennmaradt-e Alessandro Maganzanak olyan Ecce Homo kompozíciója, amelyet Maffei festménye szorosan követ. A. Maganza-nak a vicenzai dorn Cappella del Sacramento-jában levő Ecce Homo-ja 8 azonban egész közel áll Maffei képéhez, illetve a fiatalabb művész variálja a Palma Giovane-szerű manierista stílust képviselő öregebb mester művét. Festménye merev, szinte suta a virtuóz műhely-hagyományokkal rendelkező Maganza mellett. Maffei motívuma az ájultan hátrahanyatló Mária-csoportjával nem egyéni elgondolás, hanem Jacopo Bassano-inventión alapul. Vö. a padovai S. Maria in Vanzo híres 5 Országos Szépművészeti Múzeum. A Régi Képtár Katalógusa. Készítette P i g 1 e r Andor, Budapest, 1954. Észak-olasz festő, XVII. század 1. fele, vászon, 97x71,5 cm. Lelt. sz. 366. — Henri Guérard grafikusművész ajándéka, 1885. — A katalógus szerint talán genovai munka. 6 Frimmel, Th.: „Kunstchronik" N. F. I., 1890. 200. (Jan Lys?). — Frimmel, Th.: Kleine Galeriestudien, I. 1892., 151 — 152. (Jan Lys). — Frimmel attribúcióját a Szépművészeti Múzeum egykori kiváló főigazgatója, Petrovics Elek, is átvette. „Szépművészeti Múzeum Évkönyvei." I, 1918. 201 (Jan Lys, Tintoretto hatása alatt). 7 Ivanoff, N. : Francesco Maffei. Padova, 1947. 16. A festmény jelezve van: F. Maphei. — Lásd még ide vonatkozóan Bizzotto, S. : Contributi a Francesco Maffei in occasione della Mostia di Vicenza. Bollettino d'Arte. 1956. Luglio-settembre, 285. 8 Venturi, A.: Storia dell'Arte Italiana, IX. Parte VII. 126. 70. kép.
