Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)

FENYŐ IVÁN: Francesco Maffei ismeretlen festményei

Sírbatételének ájult Máriájával. A képnek általánosan sajátkezűként elismert replikája Maffei szülővárosában a S. Croce templomban látható.

9 S. Bizzotto joggal mutat rá a Maffei-festmény fontosságára a művész korai kibontakozásának megértése szempontjából.

10 A budapesti és a Bassano del Grappai képen majdnem azonos a felső lépcsőfokon álló Krisztus alakja. A bábszemen mozgó és a többi alakokhoz képest túl kisméretű Krisztus ennek ellenére mindkét festményen uralja tintorettos stílusában az ábrázolást. (A budapesti festmény előtt Tintorettonak olyan Krisztus-alakjai jutnak eszünkbe, mint a „Krisztus ostorozása" képen látható a bécsi Kunsthistorisches Museumban.) Azonos a megvilágítás is, ahogyan a latrok Krisztus mögött szinte csak sejthetően villognak elő a sötétből. A budapesti kép azonban nemcsak ezzel a Maganzát utánozó kompozícióval tart rokonságot, hanem a formákban, típusokban, az alakok mozgásában, a taglejtésekben, a kezekben (!), a szétterpesztett ujjak lebegésében és nem utolsó sorban a színekben Maffei művészetét idézi. Balra az előtérben ülő, gyermekét támogató anya olyan Maffei nőtípusok rokona, mint például a rovigoi S. Maria della Rotonda „Bemutatás a templomban" című festményén a lépcső alján ülő, fejét jobbjára támasztó nő.

11 Az anya mellett álló gyermek pedig a bresciai Sta. Maria delle Grazie „Szent Márton csodáját" ábrázoló képén baloldalt az előtérben álló gyermek édestestvére.

12 A lépcső alatt háttal álló, kutyáját tartó fiú — a sovány, pincsiszerű kis állat Maffei több festményén is visszatér — hasonló bassanoi mozgásmotívummal szolgál a képszínpad mélységének érzékeltetésére és fokozására, mint a nem kevésbé bassaneszk pásztor a carpenedoloi (Brescia) S. Maria del Castello templom „Pásztorok imádását" ábrázoló szép festményén.

13 A budapestihez hasonló mozdulatú fiút találunk a bresciai S. Francesco templom „Szent Antal csodáját" ábrázoló nagyméretű vásznán, jobbra, a kép középterében.

14 A színek élénksége, ereje is teljesen Maffeire vall. Krisztus testét a vér lángoló pirosa keretezi be. Jobboldalt a heves mozgással feltekintő, kezeit széttáró fiatal férfi zubbonyának kékje, nadrágjának mélytüzű pirosa az uralkodó színek. Izzó vörös a középen álló, csíkos turbános, testes ember vállán átvetett köpeny. Fokozza a figura pittoreszk megjelenését ruhájának élénk zöldje. Mögötte sokszínű csíkos ruhájában, arctípusban, mozgásban is különösen maffeis a mindkét karját az ég felé táró alak. (A bresciai Sta. Maria delle Grazie már említett Szent Márton festményének hátterében ismétlődik meg ez a mozdulat.) A tömegből kivillannak az élénkpirosak, a fehérbe játszó sárgák, olajzöldek és meleg rózsaszínek. A földön ülő, gyermekét tartó anya hajában piros szalagok törik meg az előtér árnyékba boruló, komor színét. A háttérben, ahol misztikus éjszakai hangulatú fénysugár világítja be az épületeket, egységes tónust képeznek a sápadt sárgából szürkéskékbe átmenő színek.

15 Egészen hasonló világítási hatást láthatunk a velencei Museo Correr egyik festményének hátterében, amely barokk-stílusú változata Paris Bordone leghíresebb festményének, „A halász átadja a dögének a gyűrűt", a velencei Accademia9 Arslan, W. : I Bassano, Bologna, 1931. 149. 1. 31. kép. — Z a m p e 11 i, P. : Jaoopo Bassano. Catalogo della Mostra. Venezia, 1957. 69. sz. 10 Bizzotto: id. m. 285. 11 I v a n o f f : id. m. XXIII. kép. — Ezt a képet a mester a Madonna dell'Ortotan levő felejthetetlen Tintoretto-festménv szuggesztiója alatt festette. 12 Ivanoff: id. m. XXXI. kép. 13 Ivanoff : id. m. XXXIII. kép. "Ivanoff: id. m. XXVI. kép. 15 A festményt régi piszkos, barnás firniszréteg borítja, s feltételezhető, hogy tisztítás után a színek még mélyebbek és élénkebbek lesznek. 10 Bulletin 11 125