Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 7. (Budapest, 1955)

TAKÁCS MARIANNE: Mária magyar királyné újabb arcképe a Régi Képtárban

Kora jelentős festői közül Jan Vermeyen, Barend van Orley, Tiziano ábrázolja az özvegy királynét, aki arcképeken kívül gyakran szerepel egyházi kompozíciók háttereiben, genre-szerű részleteiben, illusztrált könyvek és faliszőnyegek figuráiban is. Számtalan metszet és érem örökíti meg vonásait, több jelentős szobormű is készült róla. A szigorú tekintetű, komor fekete-fehér köntösű karikás szemű királyné portréitól elválik a múzeum új szerzeménye, mely a királynét kb. 20—25 éves korában ábrázolja. Elmerengő fiatal nő áll előttünk bal 3

/

4 profilban, ruhája felett barna prémmel szegett köpenyben. A szokott fehér főkötő szalagjai mélyen a mellérc nyúlnak. Fekete ruhája kivágásában keskeny fehér szegélyt visel, mely nem simul szorosan az áll alá, egy keveset enged kicsillanni a bőr rózsaszínjéből is. Finom, beszédes, karcsúujjú kezeit mellvédre helyezi, jobbkezének mutatóujján kicsiny, pirosköves gyűrűt visel. Halvány rózsaszínű arca puhán válik el a fehér főkötőtől, melynek áttetsző anyaga szemöldökének vékony ívét és fehér homlokát mesterien sejteti. Kissé előreugró, telt ajka a közepetájt erőscbb rózsaszínű.

10 A királyné szebb ezen az arcképen, mint a többi, özvegyi ruhás portréján. Az 1526 után készült arcképei közül az okleveles adatok alapján eddig a kutatás azt fogadta el legkorábbinak, melyet Jan Vermeyen Margit főhercegnő megbízásából 1530-ban Augsburgban készített (26. kép).

11 Ezen a képen az özvegy királyné koránál idősebbnek tűnik (1530-ban 25 éves volt), táskás szemei, az özvegyi főkötő átlátszatlan vászna, a nyakat is teljesen befedő fekete ruha már a későbbi, markáns arcú, uralkodásra termett asszonyt mutatják be. A Vermeyen-portré új szerzeményünkkel összevetve, annál levegősebb, „modernebb" felfogású, a németalföldi romanisták kötetlenebb ábrázolásmódja és technikai eredményei érvényre jutnak rajta. Mária királyné ismert özvegyi ábrázolásai közül a Múzeum új szerzeménye tűnik a legkorábban készültnek. A festmény meghatározásakor Friedländer nem annyira az ábrázolt, mint inkább a festő, a „Magdolna legendájának mestere" életkorából kiindulva helyezte azt az 1528 körüli évekre. A „Magdolna legendájának mestere" legkorábbi művei 1480 utáni évektől ismeretesek.

12 A művésznek, aki a burgundi hercegi udvar hivatalos festője csaknem 50 éven keresztül, már öregnek kellett lennie, amikor Mária királyné özvegysorba jutott.

13 A további irodalom a festményt 1531 után készültnek mondja, miután Mária 1531 májusában vette át a németalföldi helytartónői megbízatást és röviddel azelőtt érkezett csak Bruxellesbe, a festőről pedig nem tudjuk, hogy járt-e Németországban vagy Ausztriában 1526 és 1531 között. 10 Összevetve a múzeum tulajdonában levő, a „Magdolna legendájának mestere" kezétől származó szárnyasoltárrésszel, új szerzeményünk különösen az ajkak és a szemöldökök megfestésében áll közel hozzá. 11 Jan Vermeyen 1530 májusától októberéig volt Augsburgban, ahol megfestette Ferdinánd, Anna és Mária arcképét. Registre no 1833 de la Chambre des comptes, aux Archives du Royaume de Belgique; Registre no M. 216. de la chambre des comptes, aux archives du department du Nord à Lille. Idézi P i n c h a r t, A.: Tableaux et sculptures de Marie d'Autriche. . . 1558. Revue Universelle des Arts. III, 1856. Paris. 137. 12 A „Magdolna legendájának mestere" a burgundi hercegi család számára festett első ismert arcképe Szép Fülöp 1483 körül készült portréja. 13 M. J. Friedländer az „Altniederländische Malerei" VIII. kötetében, ahol felveti Pieter van Coninxloo és a „Magdolna legendájának mestere" azonosságát, éppen a mi képünk kapcsán, melyről itt azt mondja, hogy nehezen keletkezhetett 1530 előtt írja, hogy a mesternek igen magas kort kellett elérnie (147.).