Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 7. (Budapest, 1955)
TAKÁCS MARIANNE: Mária magyar királyné újabb arcképe a Régi Képtárban
A képet összevetve a királyné 1522 és 1526 között készült arcképeivel, valamint az 1530-as Vermeyen portréval, kétségtelennek látszik, hogy az arckép 1526 és 1530 között keletkezett. Mária még fiatal és kissé szépített a festményünkön, míg szinte valamennyi arcképén idősebb és előnytelenebb külsejű, még Tiziano idegen festmény alapján készült és feltétlenül idealizált művén is. 14 G. Glück és J. Tombu a királyné életrajzi adatainak ismeretében helyezik a festményt időben a Vermeyen kép után, bár J. Tombu megkockáztatja azt az ismeretlen forrásból származó feltevést is, hogy a királyné röviddel férje halála után néhány hétre meglátogatta Margit főhercegnőt és a „Magdolnamester" esetleg ekkor készítette róla az arcképet. Miután Oláh Miklós naplójából a királynénak jóformán minden lépéséről tudunk, ezt a feltevést el kell vetnünk, az özvegy királyné 1531 májusában lépett először Németalföldre. Nézetünk szerint a kép a királyné eddig ismert első özvegyi ruhás ábrázolása és feltétlenül 1530 előtt keletkezett. Mint erre már több példa is volt, könnyen előfordulhatott, hogy a ,,Magdolna-mester"-t Margit főhercegnő, Mária nagynénje és nevelőanyja elküldte húgához, hogy számára megfesse az arcképét. Mária helyzete, kedélvállapota a hercegnő és királyi unokaöccsei közötti levelezésben igen gyakran felvetődő téma volt. 15 1530-ban is így küldte el a hercegnő a fiatal Vermeyent Augsburgba Ferdinánd és családja, valamint Mária királyné arcképeinek megfestésére. A „Magdolna legendájának mestere" többízben ábrázolta Máriát leány korában, szüleit, testvéreit arcképeken és egyházi alkotásokon egyaránt. Életrajzokból és levéltári kiadványokból tudjuk, hogy az özvegyet testvérei és nénje többízben kívánták megházasítani. Már 1528ban I. Ferdinándnak Máriához írott leveleiben előfordul az V. Jakab skót királlyal kötendő házasság gondolata, 16 mely a királyné határozott ellenkezése ellenére még a következő év derekán is többször felmerül a testvérek levelezésében. 17 Erre a célra nyilván szükség volt a királyné újabb időből származó arcképére, hogy azt a vőlegényjelölthez Skóciába juttassák. A Máriánál több évvel fiatalabb V. Jakabnak bizonyára idealizált arcképet kívántak küldeni, ezért utaztatták cl a még a régi iskolához tartozó idősebb mestert az özvegyhez. A házassági tervek alkalmából képek küldése szinte kötelezőnek tűnik. 1505-ben Szép Fülöp is elküldi Angliába VII. Henrikhez nővérének, Margit főhercegnőnek az arcképét, melyet avval a Pieter van Coninxlooval készíttet el, 18 akit M. J. Friedländer a „Magdolna legenda mesteré"-vel igen meggyőzően azono14 Ld. Balogh J.: Tizian és Mária királyné. Az O. M. Szépművészeti Múzeum Közleményei. Bp., 1948. No 2. 55—57. A cikk Mária Tiziano által festett arcképeinek változatai között megemlíti (G. Glück idézett cikkére hivatkozva) a mi zeum új szerzeményét is, nézetünk szerint tévesen. Tiziano arcképe Mária királynéról 1548—1551 között készülhetett, amikor a „Magdolna legendájának mestere", akár Pieter van Coninxlooval azonosítjuk, akár nem, már régen halott. Festményünk, mint erre a továbbiakban kitérünk, több mint 20 évvel korábban keletkezett. 15 Már 1526. szeptember 18-án Linzből írja Ferdinánd Margit főhercegnőnek, amikor a mohácsi csatavesztésről tudósítja: ,,Et quant a la Royne ma soeur, elle est enurion dix lieues près de Viene bien désolée et desconfortre, comme assez pouez considérer." Hatvani M.: Magyar Történelmi Okmánytár a brüsseli Országos Levéltárból és a Burgundi Könyvtárból. Pest, 1857. I. 43. Az V. Károly és nénje, valamint Ferdinánd között váltott levelekben is, csaknem kivétel nélkül minden alkalommal említés van az özvegy királynéról. 16 1528. június 26-án veti fel Ferdinánd Marának az V. Jakab skót királlyal kötendő házasság tervét. Vö. Juste, Th.: id. m. 24. Más forrás szerint V. Jakab kérte meg az özvegy királyné kezét. (A b r u d b á n y a i S.: id. m. 12.) 17 Pl. 1529. május 31. Ferdinánd levele Máriához. Közli G é v a y, A.: Urkunden und Aktenstücke. . . Wien, 1840. III. Bd. 19—20. Mária válasza és Ferdinánd levele. Ua., uo. "Friedländer, M. J.: id. m. VIII. 146.
