Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 7. (Budapest, 1955)
TAKÁCS MARIANNE: Mária magyar királyné újabb arcképe a Régi Képtárban
évben a festmény már M. J. Friedländer meghatározása szerint mint a „Magdolna legendájának mestere" alkotása került eladásra és az ábrázolt személye is megállapítást nyert, amennyiben ezt Mária magyar királynéval, II. Lajos özvegyével azonosította a kitűnő kutató. A Burlington Magazine ismertetése a teljesen meggyőző attribuciót feltétel nélkül elfogadja és a festményt a „Magdolna legendája mestere'" legkiválóbb arcképének nevezi. 4 A képet a szakirodalom azóta is a festő oeuvrejébe sorolja (25. kép). 5 A képen ábrázolt Mária királynét erélye, kiváló politikai érzéke és művészetpártolása teszi emlékezetessé. Rövid magyarországi tartózkodása alatt (1521— 1526) inkább vadász- és lovaglószenvedélye, ünnepélyek, farsangi játékok, lovagi tornák kötötték le a figyelmét, mint a tudomány és művészet. Özvegysége óta azonban egyike lett a kor kulturálisan legerősebben érdeklődő személyeinek. Kapcsolata kora tudósaival, festőivel, íróival, muzsikusaival közismert. 6 Nemcsak a maga korának művészei közül tudta érzékeny kézzel kiválasztani a legjelentősebbeket, hogy azokat megbízásokkal halmozza el, hanem a mult műalkotásainak egy-egy kimagasló darabját is biztos ízléssel különböztette meg a közepes művektől. 7 A királyné dinasztikus és politikai kapcsolatai már magyarországi szereplése előtt is megkövetelték, hogy sok arckép készüljön róla. Ez az igény még fokozódik akkor, amikor férje halála után ismét férjhezmenendő Habsburghercegnőként, majd 1531 után mint Németalföld helytartónője lép a világpolitika színterére. Mária királyné, kinek külsejét a kor híres és szép asszonyainak krónikása, Brantôme is leírja, arcképei szerint erősen Habsburg-ajkú, kissé markáns vonású asszony. Míg a fiatal hercegnő (24. kép), majd magyar királyné vonásai szinte szépnek mondhatók, addig az özvegy karikás szemei, a mély gyász, melyet a ,, Vidua Christiana" férje halála után sosem tett le, 8 nem keltenek vonzó benyomást. Ezek közül az arcképek közül már 1910 óta a Történeti Képcsarnok, majd a Szépművészeti Múzeum birtokában van egy időskori portréja, mely kb. 40—45 éves korában készülhetett. 9 4 Constable, W. G.: The Savile Gallery: Paintings by Old Masters. Burlington Magazine. 1929. 210. (Itt már M. J. Friedländer meghatározása alapján a kép mint a „Magdolna legendájának mestere" alkotása szerepel) „An example of modesty is the ascription to the Master of the Magdalen Legend of the portrait of Mary of Hungary. Here, the authority of dr. Friedländer is unhesitatingly accepted, with the justifiablecomment that the portrait is the painter's chef d'oeuvre in portraiture". 5 T o m b u, J.: Le Maitre de la Légende de Marie-Madeleine. Gazette des Beaux-Arts. 1929. 277—278.; Glück, G.: Bildnisse aus dem Hause Habsburg: II. Königin Maria von Ungarn. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien. N. F. Bd. VIII. 1934. 187.; Friedländer, M. J.: Die altniederländische Malerei. XII. Leiden, 1935. 169. 6 J u s t e, Th.: Vie de Marie de Hongrie. Bruxelles-Leipzig, Paris, 1861.; O r t v a y T.: Mária II. Lajos magyar király neje. Bp., 1914.; Abrudabányai S.: Mária II. Lajos magyar király özvegye Németalföldön. Kolozsvár, 1913.; Halász, G.: La reine Marie de Hongrie. Nouvelle Revue de Hongrie. T. LXVII. Bp., 1937. Juillet—Décembre, 24. 7 Erre csak két tényt kívánunk szemléltetőként megemlíteni: a mohácsi csatavesztést követő 1526. augusztus 30-án éjjel a fejvesztett menekülésben Mária ingóságai között magával vitte a Mátyás-könyvtár darabjai között a híres Attavante-féle Missalét; egy másik költözése alkalmával, lemondása után 1566-ban, a között a kevés kép között, melyet Spanyolországba magával vitt Tizianónak általa megrendelt vagy megszerzett festményei mellett ott van Jan van Eyck világhírűvé vált mesterműve, az Arnolfini házaspár portréja is. 8 Vö. „Sermon funèbre de la reine Marie de Hongrie" par Fr. Richárdot. Anvers, Plantin, MDLIX. 25. 9 Délnémetalföldi festő: „Mária magyar királyné arcképe", olaj, fa; a képmező 23,3x 18,5cm. Ltsfc. 6961.
