Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 6. (Budapest, 1954)

RADOCSAY DÉNES: A felkai Mária oltár

Végigtekintve a Divald által összeállított sorozaton, mindössze egy emlékünk, a felkai oltár maradt ismeretlen, melynek sorsáról közelebbit nem tudunk. Figyelemre méltó körülmény : a nagyszalóki és felkai Mária oltár közötti nagy hasonlóságra már az 1885-i nagyszalóki leírás is utalt, megjegyezve, hogy a Mária oltár «mása» Felkán látható. E rokonság Divald figyelmét sem kerülte el. Kenczler 1913-ban a felkai oltár rendkívül rossz állapotáról szólt, mely látogatásakor a templom «egyik elrejtett zugába van bedobva.»*

3 A két emlék közötti legközelebbi rokonságból, s abból a tényből tehát, hogy az azonos típust követő Divald féle csoportból csupán a fel kai oltárról való ismereteink nem vezetnek ellenkező eredményre, a legnagyobb valószínűséggel tételezhető fel: 1906—1913 között került sor a felkai oltár lebontására és félreállítására,

u majd a használaton kívül került emlék, egyelőre ismeretlen úton, 1913—1928 között az esztergomi gyűjteménybe jutott, ahol valamifajta tévedés, helytelen információ alapján nagyszalóki származásúként tartották számon. így megoldódik a két egyidejű, egy mestertől származó, azonos méretű, szerkezetű és ikonográfiájú nagyszalóki Mária oltár problémája és megkerül egy ezideig nyomtalanul elveszettnek hitt emlékünk, a felkai Mária oltár. Meg kell említenünk, hogy a felkai oltár meghatározására történt már korábban is kísérlet. E csoport mesterének munkásságáról szólva Csánky Miklós a festő működési idejét felkai oltárán olvasható 1483-as évszám alapján vélte meghatározhatónak.

15 Részletesebben nem indokolta feltevését, de az előbb említett adatok nyilvánvalóan elkerülvén figyelmét, tévesen az esztergomi oltárt hitte nagyszalóki és a Szépművészeti Múzeumbelit pedig fel kai származásúnak. Elkerülte figyelmét, hogy éppen fordítva, az 1483-as évszám bizonyítja elsőrendűen a Szépművészeti Múzeum oltárának nagyszalóki eredetét, az ezzel kapcsolatos következtetések pedig azt, hogy Esztergom kérdéses Mária oltára egykor Felka templomát díszítette. Meg kell említenünk végül : az esztergomi oltár legkorábbi téves származtatását nemcsak a teljes formai, szerkezeti és stiláris megegyezés tette hihetővé, hanem az a körülmény is, hogy Felka mindössze 5 km-re fekszik Nagyszalóktól. Az esztergomi gyűjteménynek nem lévén rendszeresen vezetett ieltárkönyve, az esetleg közvetett, megbízhatatlan emlékezet cserélhette fel a két helységnevet. Befejezésül a két oltárcsoport mesteréről tudottakat is szükséges röviden összefoglalni. Bár Divald az emlékeket csupán szerkezeti megfigyelései alapján fűzte egybe, csoportosításával mégis ő adta az első útmutatást festőnk oeuvrejének körvonalazásához. Fenyő-Genthon a Divald-féle sorozatból elhagyva az előttük nyilvánvalóan ismeretlen farkasfalvi (Farkasovce), felkai (Velká), szepeshelyi (Spisská Kapitula), Busóci (Busovce), felsőerdőfalvi (Stará Lesná) és leibici (L'ubica) oltárt, a megmaradt malompataki (Milbach), szepesszombati (Spisská Sobota), nagylomnici (Lomnica) és nagyszalókihoz (Velky Slavkov) a szmrecsányi (Smrecany) főoltárt, a lőcsei (Levoca) Katalin oltárt és a «masodik» nagyszalóki — előbbi érvelésünk szerint Díváidtól is emlí13 Kenczler Hugo gyakornok jelentése felsőmagyarországi tanulmányútjáról... Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1912. évi állapotáról. Bp., 1913. 272. 14 Divald szívesen jegyzi fel ismertetései során, amit egy-egy műemlék állapotáról megfigyelt. Mivel szepesmegyei könyvében semmit nem fűz a felkai oltárról mondottakhoz, igen valószínű, hogy 1906-ban az oltárt még használatban, egészében látta. 15 C s á n k y M. : id. m. 44.