Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)

CASTIGLIONE LÁSZLÓ: A három Charis csoport újabb töredéke

szobrászat egy nézetre felépített komponálás! módja,

11 mely egyaránt lehetővé tette festészeti kompozíciónak a szobrászatba és szobrászatinak a festészetbe való átvitelét. A budapesti torzó eredetének közelebbi meghatározásához szükséges a fennmaradt csoportok és ábrázolások vizsgálata. Ezek egyike sem korábbi Augustus uralkodásánál

12 és így számolni lehet azzal, hogy az eredeti kompozíciót a legkorábbi ismétlésektől is esetleg néhány évtized választhatta el. Annyi bizonyos, hogy az eredeti csoport pontosan rekonstruálható kompozícióján kívül részletekbemenő stiláris rekonstrukciójához csak nagyon kevés támpont áll rendelkezésre. A legkorábbinak tartott sienai szoborcsoport,

13 bár pontosan visszaadja a feltételezhető eredeti kompozíciót, kidolgozásában eléggé erőtlen és száraz. Valamennyi többi szoborcsoport az 1. sz. után keletkezett.

14 Biztosan meghatározható a Kyrénében talált példányok készítési ideje,

15 elsősorban azoké, amelyek a thermákban kerültek elő. Ismeretes, hogy a thermákat, mintahogy Kyréné többi középületét is Hadrianus renováltatta az afrikai zsidó háború pusztításai után.

16 A szobrok legnagyobb része ekkor került lelőhelyére. Emellett stiláris és egyéb vonások

17 is a 2. század első felére vallanak. A kyrénei Aphrodité, amely a vele egy teremben állott egyik Charis-csoporttal egy műhelyből került ki,

18 puha és mégis hűvös mintázásával rokona a legkiválóbb Antinous-szobroknak.

19 A többi 2. századi Charis-csoportot sem választhatja el hosszabb idő a kyrénéiektől.

20 Nagyjában és egészében elmondhatjuk tehát, hogy a fennmaradt Charis-csoportok a római művészet két klasszicista korszakának, a koracsászárkorinak és a hadrianusi11 K rahme r, G. : NGG 1927, 53 kk., L i p p o 1 cl : Die griech. Plastik. 383 k. Becatti: 49. K r a h m e r : Arch. Ért. 41 (1927) 25. L u 11 i e s (51 k.) és B e c a 11 i (55) a térhez való viszony tekintetében a kompozíciót a Villa dei Misteri frízével állítják párhuzamba. 12 Lullies 51 k., v. ö. Deonna listájával. Egyetlen kivétel lenne egy boscorealei falkép (1. 22. j.), ha valóban a szóbanforgó kompozíciót ábrázolja. 13 D e o n n a 277/1,irodalommal, Lullies 6. tábla. Schmidt 107 : későhellénisztikus, délitáliai görög munkája mindenesetre még Augustus előtt. S i e v e k i n g flaviusinak tartja. Talán koraiak a tegeli töredékek, amelyeket Amelung (Einzelaufnahmen, Text X. 88) 3. sz.-i eredeti görögnek tart. V. ö. Kaschnitz - Weinberg 137. 14 Ferroni (Deonna 278/4, Becatti 42/3, Lullies Taf. 7., Muthmann 107, 220), Vatikán (Deonna 278/2, KaschnitzWeinberg no 284, Becatti 42/2. M uthm a n n 108, 220.), Kyrenei nagy csoport (Deonna 279/9, Becatti 42/5, Muthmann 107, 120.), Kyrenei kis csoport ( D e o n n a 279/10, Becatti 44/6, Muthmann 107, 119.) — hadrianusi-koraantoninusiak. A kyrenei Isis-szentélyben talált csoport (Deonna 279/11, Becatti 45/7.) 2. sz.-i. Vitatottak a tegeli töredékek (Becatti 45/8), de ezek is biztosan római másolatok. 15 B a g n a n i 233—237, 1. az előző jegyzetet. 16 Muthmann 94 k. Bagnani 232,az összes körülményeknek és maguknak a szobroknak tanúsága ellenére azt akarja bizonyítani, hogy Hadrianus a thermák szobrait nem újonnan csináltatta, hanem a régi hellenisztikus szobrokat restauráltatta a 116. évi zsidó felkelés után. 17 A támasztékokról Muthmann i. h. "Bagnani 233 kk., Curtius 50 k. Abb. 12., Lullies 52, G h i s 1 a n z o n i 59, fig. 29-30, Becatti 55 k. 19 A Villa Albani reliefje : D u c a t i : L'Arte in Roma. CXXVII. tábla 2. Nápoly, Museo Nazionale: Guida (Ruesch, 1911) N° 983. p. 237. 20 L. 14. jegyzet.