Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)

POGÁNY EDITH: Adalékok Markó Károly «Visegrád» című képének keletkezéséhez

Végül két képet közlünk a Szépművészeti Múzeum eddig még nem reprodukált Cranach-műhelyképei közül. Egyik «Krisztust és a házasságtörő asszonyt» ábrázolja

15 (31. kép). Allóalakú kompozíciója eltér az ismert ábrázolásoktól, amelyek közül a legszebb sajátkezű példány ugyancsak a Múzeum kincsei közé tartozik. Festményünkhöz hasonló kompozíció található a Wallraf Richartz Museumban, Kölnben. Mozgalmasabb, gazdagabb a budapesti ábrázolásnál, de egyben durvábbrajzú is. A Zichy Jenő-féle gyűjtemény anyagával 1953-ban került a Szépművészeti Múzeumba az itt közölt kis Lukrécia-kép. Kvalitása elmarad a sajátkezű Lukrécia- és Vénusz-festmények mögött és ezért csak műhelymunkának tekinthető 16 (32. kép). Tenyeres-talpasságában s ugyanakkor filigrán törékenységében, valamint a festői hatás szinte zománcos simaságával azonban sokat megőrzött a cranachi művészet bájából. FENYŐ IVÁN ADALÉKOK MARKÓ KÁROLY «VISEGRAD» CÍMŰ KÉPÉNEK KELETKÉZÉ SÉHEZ Idősebb Markó Károly Visegrád című képét 1890-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum

1 s egyúttal ez az első adatunk is a képről

2 (33. kép). A kép nem szignált, sem név, sem évszám nem található rajta s a mesterre vonatkozó korábbi irodalom sehol sem említi. Nem volt soha kétség aziránt, hogy id. Markó műve, a kép keletkezési idejére vonatkozólag azonban eltérések mutatkoznak, bár a legtöbben megegyeznek abban, hogy a mester korai alkotásai közé tartozik. Előzményeit viszont sehol sem vélték megtalálni, sem a korabeli magyar piktúrában, sem Markó oeuvre-jében. Ismertetői hangsúlyozzák, hogy a kép tele van fiatal erővel és még friss zamattal, s abban mindenki egyetért, hogy a magyar nemzeti festészet megindulásának egyik jelentős emléke. A Visegrád abba a 18. század végén megindult környezetfestő, vedutafestő mozgalomba tartozik, mely éppen a felvilágosodás, a materialista gondolkodás elterjedésével, a természeti valóság egyre hívebb megismerésére való törekvésben vált általánossá. A múlt század elején Magyarországon is megindult ez a mozgalom, amely a kapitalista nemzetté egyesülés folyamatának képzőművészeti kísérő jelensége. Egyik megnyilvánulása volt az, hogy a festők patrióta érzésből többet foglalkoztak a haza tájainak ábrázolásával. A kép keletkezésének évszámát általában 1830 körül állapították meg, tehát a művész Itáliába utazása és ottani letelepedése előtti időpontban. Hoffmann Edith 1838-as évszámmal említi,

3 s akad olyan könyv is, amely egészen indokolatlanul 1850-re teszi keletkezési idejét.

4 Idősebb Markó Károly más képein is 15

Fenyőfa. 68,7x6,3 cm. Ltsz. 816. Lucas Cranach Emlékkiállítás. Bp., 1953. Kat.sz. 39. 16 Fa, 47,5x33 cm. Lucas Cranach Emlékkiállítás. Bp., 1953. Kat. sz. 34. 'O. v. 58,5x48,3 cm. Ltsz. 3097. 2 Országos Levéltár: VKM- 1890-V.- 1.-28609-43, 250. A Múzeumi Képtárról K. Lippich E. írásával jelentés. A vételek közt: «id. Markó Károly ifjúkori festménye : Visegrad». 3

HoffmannE. : Barabás Miklós. Bp., 1905. 31. 4

Bortnyik-Hevesi-Rabinovszky: Kétezer év festészete. Bp., é. n. 404.